Szerkezeti átalakításokról, kamarai jogkörökről az Országgyűlésben
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján szó esett a szakdolgozói bérrendezésről és a szakmai kamarák jogosítványainak visszaállításáról is.
Az ülésen az interpellációk között Latorcai Csaba (KDNP) azt firtatta, számíthatnak-e az ápolók bérrendezésre, felidézve, hogy a Fidesz-KDNP kormányon sokat tett az egészségügyi dolgozókért, míg a Tisza korábbi ígéretei ellenére eddig nem történt bérrendezés. Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában elmondta, hogy a szakdolgozók bérrendezése továbbra is határozott szándéka a kormánynak, hiszen nélkülük kivitelezhetetlen az egészségügy átalakítása. Visszásnak nevezte a Tisza programjának számonkérését a Fidesz-KDNP részéről, rámutatva, hogy a korábbi kormányzat regnálása alatt reálértéken csökkentek az egészségügyi kiadások, és a problémák nem az új kormány megalakulása óta eltelt több mint 130 napban keletkeztek. Latorcai Csaba nem fogadta el az államtitkári válaszát, a képviselők többsége viszont igen.
A technológiai fejlesztések kapcsán Gyömbér Dávid (Tisza) arról érdeklődött, hogy a mesterséges intelligencia (MI) mely területeken javíthatja leginkább az ország versenyképességét és a lakosság életminőségét. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter válaszában öt fő területet emelt ki: a vállalkozások termelékenységét, a közszolgáltatást és közigazgatást, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, valamint az egészségügyet. Utóbbinál hangsúlyozta, hogy a felhalmozódott hatalmas adathalmaz megfelelő kihasználása enyhítheti a szakemberhiányt, ugyanakkor az MI-t kontrolláltan kell használni. A képviselő a választ elfogadta.
Az azonnali kérdések órájában a celldömölki kórház helyzetét hozta fel Novák Előd (Mi Hazánk). Felidézte, hogy az intézményben 2024-ben szűnt meg a szülészeti és nőgyógyászati osztály, ezzel mintegy 27 ezer lakos maradt helyi fekvőbeteg-ellátás nélkül, így a betegeknek 50 kilométert kell utazniuk Szombathelyre. Számonkérte a Tiszán a kórház újranyitására tett választási ígéretét. Svéd Tamás államtitkár válaszában kiemelte: a korábbi kormányzat alatti elhanyagoltság és krónikus alulfinanszírozottság vezetett a leépüléshez. Kijelentette, a Tisza-kormány nem tervez kórházbezárásokat, a cél a kapacitások XXI. századi, szükségletelvű elosztása. Elmondta, hogy a térségi ellátás felülvizsgálata megkezdődött, amelynek része lehet a járóbeteg-ellátás bővítése, a nappali kórházi és egynapos sebészeti modellek kialakítása, vagy szükség esetén egyes fekvőbeteg-osztályok visszaállítása is.
Az ülésnap esti szakaszában az egészségügyi és a kamarai törvények módosításának vitája zajlott. Berki Ákos, Gurzó Mária és Trompler Ildikó (mindhárom Tisza) bizottsági előadók hangsúlyozták: a javaslat célja a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara köztestületi, érdekképviseleti és etikai szerepének megerősítése, az orvosi szakmai önkormányzatiság helyreállítása, valamint az orvosi tevékenység és a kamarai tagság kapcsolatának rendezése. Lényegi változásként kiemelték, hogy az orvosetikai ügyek eljárása az Egészségügyi Tudományos Tanácstól visszakerül a Magyar Orvosi Kamarához.
A vitában Takács Péter (Fidesz) kifogásolta a kamarai tisztségviselők megválaszthatóságának külső korlátozását, valamint azt, hogy a MOK véleményezési jogot kapna a kórházak nem orvosi vezetőinek kinevezésekor, ezért jelezte, hogy nem támogatják a törvényjavaslatot. A felszólalásra reagálva Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter kifejtette: a korábbi kormány megpróbálta ellehetetleníteni az orvosi kamarát, miután az meg akarta akadályozni a hibás háziorvosi ügyeleti rendszer bevezetését. Kiemelte, hogy az etikai ítélkezés és a jogosítványok visszaadásával az egész ellátórendszert megerősítik.
