Szeptembertől több megyében változik az orvosi ügyelet (Frissítve: OMSZ)

– Évszázadokkal ezelőtt a doktor feladatához tartozott, hogy ha éjszaka bekopogtattak hozzá, mert rosszul volt valaki, akkor vette a kabátját, a táskáját és ment, vagy lovaskocsival vitték a beteghez – mondja a VEOL-nak Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. – Erről irodalmi művekből, filmekből vannak ismereteink. A világ azóta sokat változott, már nem elvárható, hogy akár minden éjjel dolgozzon az orvos, mikor nappal a rendelési idejében várnak, számítanak rá többen, szakszerű ellátására. Már az ötvenes években – találtam erről is korabeli újságcikket – a területi tanácsok gondolkodtak az ügyelet megszervezésén, kijelöltek erre alkalmanként egy-egy orvost, hol sebészt, hol belgyógyászt, más szakembert. A városokban már nem volt életszerű, ami falvakban még jó ideig működött, hogy a régi rend szerint bármikor becsöngettek az orvoshoz. A rendszerváltás után az önkormányzatok kötelezettsége lett a háziorvosi ügyelet megoldása. Többféleképp gondoskodtak róla, vagy megállapodtak orvosokkal, hogy váltásokban lássák el ezt a teendőt, vagy cégekkel szerződtek, akik pedig orvosokkal – mondta el Győrfi Pál.

Országosan a vegyes működés miatt kiszámíthatatlanná és fenntarthatatlanná vált az alapellátási ügyeleti rendszer, az elégedett páciensek mellett sok panaszos is volt. Fontos érv a változtatásra, hogy az emelkedő költségek az önkormányzatokat egyre inkább megterhelték. Ezért született a döntés, hogy a betegek érdekében az ügyeleti rendszert az állam az OMSZ-en keresztül működteti, egységesíti és a kiadásokat fedezi. Fokozatos az átállás, aminek a közepén járunk. Februárban Hajdú-Biharban kezdődött el, ahol előtte másfél éves modellprogramban már kipróbálták egy egységes ügyeleti rendszer. Azóta már hat vármegyében bevezették, kilencvenezer beteget elláttak az új rendszerben. A tapasztalatok szerint 16 és 22 óra között szinte mindig háziorvosi problémával keresik meg a páciensek az ügyeletet, 22 órától viszont általában akut, sokszor súlyos tünetek miatt kérnek segítséget.

Veszprém vármegyében hétköznapokon 16 és 22 óra, hétvégén és ünnepnapokon 8 és 14 óra között hét városban lesz ügyeleti ellátás: Ajkán, Balatonfüreden, Pápán, Tapolcán, Várpalotán, Veszprémben és Zircen. Éjszakánként, hétköznapokon 22 és 8, hétvégén és ünnepnapokon 14 és 8 óra között négy helyen: Ajkán, Balatonfüreden, Pápán és Veszprémben.

Az ügyeleteken a pácienseknek jellemzően a negyede gyermek. Mindegyik helyszínen, a járásközponti ügyeleti pontokon gyermekeket is ellátnak, emellett a veszprémi kórházban lesz gyermekügyelet hétköznapokon 16 és 22, hétvégén és ünnepnapokon 8 és 14 óra között. Gyermekek esetében is a 1830-as szám felhívásával érdemes kezdeni az ügyeleti segítségkérést.

Frissítés:

Hétvégén átlépte a százezret az Országos Mentőszolgálat új alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma, közölte a mentőszolgálat szóvivője hétfőn az MTI-vel. Győrfi Pál a közleményben azt írta: több mint 83 ezer beteget valamelyik ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 9500 esetben telefonos tanácsadás történt, mintegy 6500 beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek és a lakásukon látták el őket. A tájékoztatás szerint a jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, kevesebb mint 8500 beteget kellett további szakellátásra vagy kórházba küldeni.

Győrfi Pál hangsúlyozta: a 1830-as hívószám mindenhol jól működik. A visszajelzések alapján az ügyeleti rendszerrel az ellátottak továbbra is elégedettek, az 1-től 5-ig elégedettségi skálán összesítve 4,24 minősítést adnak, ami az egészségügyi szolgáltatások esetében kifejezetten magas értéknek számít, jegyezte meg a szóvivő.