Személyiségfejlesztő biblioterápia Debrecenben
A Debreceni Egyetemen korábban még nem alkalmazott biblioterápia segíti mostantól a lelki és szellemi feltöltődést, a személyiség fejlődését. A DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban (DEENK) zajló, rendhagyó csoportos foglalkozásokon az olvasás, a könyv, a versek és a mesék erejével próbálják megoldani a hétköznapokban felmerülő személyes nehézségeket.
A bibloterápia egy olyan művészetterápiás módszer, melyben az irodalmi szövegek élményalapú felhasználásával támogatják a személyiség fejlesztését. Magyarországon elterjedt az irodalomterápia kifejezés is, melynek legfőbb jelentéstartalma a gyógyítás, a segítés, a kísérés. A Debreceni Egyetemen most először hirdettek meg ilyen csoportos alkalmakat.
Braun Krisztina, a DEENK Metaadat- és dokumentummenedzsment Osztályának munkatársa kezdeményezésére és az ő koordinálásával indultak el a könyvtárban a foglalkozások. A Könyvbogozó biblioterápiát tízfős csoportokban tartják a könyvtár Ausztria Gyűjteményében. A helyszínválasztás sem véletlen, hiszen a plafonig magasodó könyvespolcok megnyugtató hangulatot árasztanak.
Ez a terápia már a hatvanas években megjelent itthon, de mostanában vált igazán népszerűvé. A mesék, így például a magyar népmesék alkalmazása korábban is olyan erős kifejezőeszköz volt, mely révén történeteket lehetett elmondani és ezekkel akár megoldást is találhattak egy-egy rejtett vagy elnyomott lelki problémára. Az egyes szereplőkkel, a szavak üzenetével való azonosulás szembenézésre, a bajok kinyilatkoztatására sarkallhatja az egyént. A cél az önismeret erősítése, a személyiség fejlesztése, az olvasás népszerűsítése, az élményszerzés, valamint próbálunk kapcsolódást is találni az egyén, a csoport, valamint a szövegek tartalma között – mondta a szakember, aki jelenleg a Debreceni Református Hittudományi Egyetem végzős hallgatója és a terápia tapasztalatait szakdolgozatában szeretné majd összefoglalni.
A biblioterápiás foglalkozások sok esetben konkrét témákra épülnek, így például a gyászfeldolgozást, a társadalomba való visszailleszkedést is segítik. A módszer megjelenik az egészségügyben, a pszichiátrián is használhatják kísérőkezelésként, gyerekek esetében pedig jó stresszoldó, például egy visszahúzódó személyiségű gyermek esetében is hatékony.
Minden esetben egy megbízható és támogató közösségre van szükség ahhoz, hogy a csoport megfelelően működhessen. Ki kell zárni a külvilágot, azonosulni kell az adott szöveggel, a feladatokkal. Bármilyen mű felhasználható, nem szükséges, hogy a szöveg passzoljon a csoport tagjaink problémáihoz. Egy vers ugyanis mindenkinek mást jelenhet, mindenki eltérő módon azonosulhat a tartalmával és az üzenetével. A mű ebben az esetben egy eszköz, ami gondolatébresztő. A terápia lényege a beszéd és ezáltal a cél a megnyílás – tette hozzá Braun Krisztina.
A résztvevőktől nagyban függ, hogy a terápia mennyi idő alatt milyen hatást ér el. A foglalkozások elősegítik a szembenézést, a feldolgozást és az elfogadást.
