Széchenyi-díjat kapott Ádám Veronika és Tulassay Zsolt
2010. március 15. 16:28
"Rettenetesen nagy öröm és megtiszteltetés, hiszen ez a legmagasabb rangú elismerés, amelyet Magyarországon egy tudós kaphat" – mondta Ádám Veronika, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai intézetének igazgatója, akit nemzetközileg elismert kutatómunkájáért, több évtizedes egyetemi oktatói munkásságáért és szakmai közéleti tevékenységéért díjaztak."A belgyógyászat a medicina királynője, megtanulni nem lehet, egy élet is kevés hozzá" – vallja Tulassay Zsolt belgyógyász, gasztroenterológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatójának, egyetemi tanárnak az orvostudomány, a gyógyítás, az oktatás, valamint az orvosképzés és továbbképzés terén kivételesen magas színvonalú hazai és nemzetközi tevékenységéért adományozta a Széchenyi-díjat a köztársasági elnök.
Ádám Veronika elmondta, a kutatásokban az a szép, hogy a legnagyobb örömöt maga a munka jelenti. "Egy ilyen kitüntetés valahogy külön adomány, amelyre az ember nem számít, hiszen a kutatómunkát nem azért végezzük, hogy valaha valamilyen elismerést kapjunk érte".
Az MTA rendes tagja szerint viszont a tudományos életben szigorú a visszajelzés: "A nemzetközi szakmai közeg részéről érkezik, amely ismeri a munkánkat, hiszen az mindenki által olvasott angol nyelvű folyóiratokban jelenik meg. Az igazi visszajelzés az, hogy hogyan fogadják azokat a munkákat mások, mennyire építik be saját kutatásaikba. Ennek van egy mércéje: egy adott munkát hányan idéznek a világban, hány emberben indított el gondolatot, ötletet, amelynek alapján egy újabb eredmény, közlemény született, amiben aztán megemlékeznek az enyémről mint olyanról, amelyben fontos információ volt" - fogalmazott az akadémikus.
A szakember másfél évtizede vizsgálja a mitokondriumokat, azok működését. Kutatja a neurodegeneratív betegségeket, így a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kialakulását. „Mi azokat a molekuláris folyamatokat vizsgáljuk, amelyek hozzájárulnak, hozzájárulhatnak a káros oxigénszármazékok keletkezéséhez és amelyek kedveznek az agysejtben a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív betegség kialakulásának. Ennek a vizsgálata azért fontos, mert így lehet megérteni, hogy mi történik a sejt szintjén, melyek azok a folyamatok, amelyek végső soron elvezetnek e sejtek pusztulásához, a betegség kifejlődéséhez.” – mondja.
Ádám Veronika munkatársaival egy korábban ismeretlen mechanizmust írt le: a korábban ismert módokon kívül hogyan keletkezhetnek a káros oxigénszármazékok, hogyan jöhet létre az oxidatív stressz. Ez a mechanizmus egy olyan enzimhez fűződik, amellyel Szent-Györgyi Albert is foglalkozott, így nevét viseli a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus, amelyben ez az enzim részt vesz.
"Szent-Györgyi Albert leírta a normális funkcióját ennek a ciklusnak és enzimnek. Mi pedig azt mutattuk ki róla, hogy a normál működés bizonyos körülmények között nagyon káros oxigéngyökök keletkezésével is jár. Jelen pillanatban azt vizsgáljuk, hogy az enzim különböző genetikai variánsai közül van-e olyan, amely kimondottan megnöveli a káros oxigénszármazékok keletkezését, vagyis ami kedvez az oxidatív stressz kialakulásának. A központi idegrendszer neurodegeneratív betegségein kívül keressük azokat az irodalomban leírt, a mitokondriumhoz fűzhető betegségeket, ahol ennek szerepe lehet. Tehát egy teljesen új dologgal foglalkozunk akkor, amikor keressük az enzim mutációit, a mutációknak azokat a formáit, amelyek fokozott mértékben oxidatív stresszel járnak és azokat a betegségeket, amelyekben ennek szerepe lehet " – összegezte Ádám Veronika.
Tulassay Zsolt a Semmelweis Egyetem PhD-képzését vezeti, belgyógyászatot, gasztroenterológiát oktat és országos szinten szervezi e szakterületeken az orvosok továbbképzését. Az Európai Gasztroenterológiai Társaság elnöke, valamint koordinálja az európai orvosképzést, széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert ápol. Nevéhez fűződik A belgyógyászat alapjai című tankönyv szerkesztése, mely 25 év elteltével az első belgyógyászati egyetemi tankönyv volt megjelenésekor, jelenleg a harmadik kiadása készült el.
Az akadémikus egyúttal a Semmelweis Egyetem és az MTA által közösen működtetett Molekuláris Medicina Kutatócsoport vezetője. Mint elmondta, ez egy új irányzat, amely molekuláris biológiai módszerekkel közelíti meg a betegségeket, és Magyarországon úttörőnek számít. Különösen az emésztőrendszeri daganatok kutatása terén vannak jó eredményei a csoportnak. Tulassay Zsolt már szervezi azt a nemzetközi konferenciát is, melynek témája a molekuláris medicina lesz és melyet jövőre első alkalommal rendeznek meg Budapesten. A díjazott hangsúlyozta a vastagbélrák szűrésének fontosságát, mint elmondta, arra törekszik, hogy a kolonoszkópiás szűrés általánossá váljon Magyarországon. Kutatásaikban olyan jelzőanyagokat keresnek, melyek segítségével vérteszttel lehetne kimutatni a vastagbélrákot, valamint a kialakulásának hátterében lévő molekuláris biológiai folyamatokat tanulmányozzák.
"Ezt a díjat a több évtizedes iskolateremtő munka elismerésének tekintem, mellyel mértékadó belgyógyászati intézményt sikerült kialakítanom" – mondta Tulassay Zsolt.
Az idei Széchenyi-díjasok
Március 15-e alkalmából átadott egészségügyi díjak
G.K. / MTI
Az MTA rendes tagja szerint viszont a tudományos életben szigorú a visszajelzés: "A nemzetközi szakmai közeg részéről érkezik, amely ismeri a munkánkat, hiszen az mindenki által olvasott angol nyelvű folyóiratokban jelenik meg. Az igazi visszajelzés az, hogy hogyan fogadják azokat a munkákat mások, mennyire építik be saját kutatásaikba. Ennek van egy mércéje: egy adott munkát hányan idéznek a világban, hány emberben indított el gondolatot, ötletet, amelynek alapján egy újabb eredmény, közlemény született, amiben aztán megemlékeznek az enyémről mint olyanról, amelyben fontos információ volt" - fogalmazott az akadémikus.
A szakember másfél évtizede vizsgálja a mitokondriumokat, azok működését. Kutatja a neurodegeneratív betegségeket, így a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kialakulását. „Mi azokat a molekuláris folyamatokat vizsgáljuk, amelyek hozzájárulnak, hozzájárulhatnak a káros oxigénszármazékok keletkezéséhez és amelyek kedveznek az agysejtben a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív betegség kialakulásának. Ennek a vizsgálata azért fontos, mert így lehet megérteni, hogy mi történik a sejt szintjén, melyek azok a folyamatok, amelyek végső soron elvezetnek e sejtek pusztulásához, a betegség kifejlődéséhez.” – mondja.
Ádám Veronika munkatársaival egy korábban ismeretlen mechanizmust írt le: a korábban ismert módokon kívül hogyan keletkezhetnek a káros oxigénszármazékok, hogyan jöhet létre az oxidatív stressz. Ez a mechanizmus egy olyan enzimhez fűződik, amellyel Szent-Györgyi Albert is foglalkozott, így nevét viseli a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus, amelyben ez az enzim részt vesz.
"Szent-Györgyi Albert leírta a normális funkcióját ennek a ciklusnak és enzimnek. Mi pedig azt mutattuk ki róla, hogy a normál működés bizonyos körülmények között nagyon káros oxigéngyökök keletkezésével is jár. Jelen pillanatban azt vizsgáljuk, hogy az enzim különböző genetikai variánsai közül van-e olyan, amely kimondottan megnöveli a káros oxigénszármazékok keletkezését, vagyis ami kedvez az oxidatív stressz kialakulásának. A központi idegrendszer neurodegeneratív betegségein kívül keressük azokat az irodalomban leírt, a mitokondriumhoz fűzhető betegségeket, ahol ennek szerepe lehet. Tehát egy teljesen új dologgal foglalkozunk akkor, amikor keressük az enzim mutációit, a mutációknak azokat a formáit, amelyek fokozott mértékben oxidatív stresszel járnak és azokat a betegségeket, amelyekben ennek szerepe lehet " – összegezte Ádám Veronika.
Tulassay Zsolt a Semmelweis Egyetem PhD-képzését vezeti, belgyógyászatot, gasztroenterológiát oktat és országos szinten szervezi e szakterületeken az orvosok továbbképzését. Az Európai Gasztroenterológiai Társaság elnöke, valamint koordinálja az európai orvosképzést, széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert ápol. Nevéhez fűződik A belgyógyászat alapjai című tankönyv szerkesztése, mely 25 év elteltével az első belgyógyászati egyetemi tankönyv volt megjelenésekor, jelenleg a harmadik kiadása készült el.
Az akadémikus egyúttal a Semmelweis Egyetem és az MTA által közösen működtetett Molekuláris Medicina Kutatócsoport vezetője. Mint elmondta, ez egy új irányzat, amely molekuláris biológiai módszerekkel közelíti meg a betegségeket, és Magyarországon úttörőnek számít. Különösen az emésztőrendszeri daganatok kutatása terén vannak jó eredményei a csoportnak. Tulassay Zsolt már szervezi azt a nemzetközi konferenciát is, melynek témája a molekuláris medicina lesz és melyet jövőre első alkalommal rendeznek meg Budapesten. A díjazott hangsúlyozta a vastagbélrák szűrésének fontosságát, mint elmondta, arra törekszik, hogy a kolonoszkópiás szűrés általánossá váljon Magyarországon. Kutatásaikban olyan jelzőanyagokat keresnek, melyek segítségével vérteszttel lehetne kimutatni a vastagbélrákot, valamint a kialakulásának hátterében lévő molekuláris biológiai folyamatokat tanulmányozzák.
"Ezt a díjat a több évtizedes iskolateremtő munka elismerésének tekintem, mellyel mértékadó belgyógyászati intézményt sikerült kialakítanom" – mondta Tulassay Zsolt.
Az idei Széchenyi-díjasok
Március 15-e alkalmából átadott egészségügyi díjak
G.K. / MTI
