Ennyit számít, ha tudatosan védekezünk egy járvány idején
A koronavírus genetikai mutációi olyan mintázatokat tárnak fel, amelyek alapján a tudatos védekezés hatásai is mérhetővé válnak, derül ki a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak legújabb tanulmányából, amely a rangos Nature című folyóiratban jelent meg. A kutatás szerzői, Ódor Gergely és Karsai Márton, az önkéntes prevenciós viselkedés változásait vizsgálták, amelyeket a tudatosság, illetve a saját vagy mások egészségével kapcsolatos aggodalmak motiválnak.
Visszatérő kérdés, mikor jut el végre oda az epidemiológiai modellezés, hogy olyan pontos képet, illetve előrejelzést adjon a járványhelyzetről, mint mondjuk az időjárás-jelentés. Különös jelentőséget ad ennek a kérdésnek az, hogy az időjárással ellentétben a járvány lefolyását befolyásolni is tudjuk a viselkedésünkkel – mondta Ódor Gergely, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora a kutatással kapcsolatban. Hozzátette, a Covid-járvány alatt mindannyian elgondolkozhattunk azon, pontosan milyen hatása is van annak, ha – akár országosan, akár a közvetlen környezetünkben – követjük a járványhelyzetet, és tudatosan reagálunk a megnövekedett fertőzési veszélyre, akár maszkviseléssel, akár távolságtartással.
A kutató szerint ezekre a kérdésekre azért nagyon nehéz válaszolni, mert az időjárással ellentétben, a járványhelyzetet csak nagyon pontatlanul lehet mérni. Nagyjából annyira pontatlanul, mintha hőmérsékletmérés helyett abból kellene következtetnünk az időjárásra, hogy néhány megkérdezett ember mennyire fázott tegnap. Ebben a nehéz helyzetben nyújthatnak segítséget a vírusból származó genetikai adatok, amik a Covid-járvány alatt soha nem látott mennyiségben váltak elérhetővé. Ez a kivételes adathalmaz egy széles körű tudományos összefogásnak köszönhető, amely során számtalan kisebb-nagyobb biológiai laboratórium önzetlenül elérhetővé tette az eredményeit, a járvány elleni védekezés érdekében.
A cikk szerzői, akik az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumon belül a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben, valamint a Közép-európai Egyetemen végezték a kutatásaikat, egy olyan új módszert dolgoztak ki, ami helyi szinten is lehetővé tette terjedési mintázatok vizsgálatát. Ez korábban az adatok korlátozott elérhetősége miatt nem volt lehetséges. Az országosan reprezentatív kérdőívük segítségével azt mutatták meg, hogy hazánkban a változtatási hajlandóság az önkéntes prevenciós viselkedés tekintetében a legnagyobb Covid-19 járványhullám alatt volt a legalacsonyabb.
A genetikai adatok nagy előnye, hogy magát a vírust, illetve annak változásait írják le, így – személyes adatokkal ellentétben – szigorú adatvédelmi korlátozások nélkül is elérhetőek. A kihívást viszont az jelenti, hogy a genetikai adatok csak áttételesen engednek következtetni arra, milyen viselkedési változások idézhették elő azt a terjedési mintázatot, amit megfigyelünk – hangsúlyozta a kutató. Az új tanulmányukban erre a kihívásra adnak egy viszonylag egyszerű módszert, melynek igazolásához sok szimulációs és adatalapú kísérletre volt szükségük.
Az eredmények több európai országban is igazolták az önkéntes prevenciós viselkedés hatásait, illetve az Egyesült Királyságban, illetve Írországban a magyar kérdőív adatokban megfigyelt jelenségre engedtek következtetni. A nemzetközileg elismert Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány esetleges jövőbeli pandémiák során is fontos szerepet tölthet be az önkéntes prevenciós viselkedés járványtani hatásainak megfigyelésében.
