Sütés-főzés kockázatok nélkül – így lehet füstmentes az ünnep
Hoppá, ez odaégett – ugye, veled is előfordult már az ünnepi kapkodásban? Nem vagy egyedül – az ünnepek során a sietség ugyanúgy rossz tanácsadó lehet, mint a rutin. Mindegy, hogy a gyakorlatlanság, a túlzott magabiztosság vagy egy rosszul értelmezett régi recept miatt sütöd túl kissé az ételt, az eredmény ugyanaz: nem lesz olyan egészséges, mint amilyen lehetne. Állj meg egy pillanatra még az ünnepek előtt, és gondold végig, mit tehetsz, hogy ne csak ízletesek, de táplálóak is legyenek az ünnepi finomságok?
Te is úgy tudod, hogy akkor lesz igazán finom a csirkecomb, ha egy kicsit megkapatják sütés közben? De pontosan hány fokon süljön, hogy „legyen egy kis színe”, de ne égjen oda? Az a vélekedés, hogy egy-egy ételnek jót tesz, ha egy kicsit odaégetjük, ma már teljesen elavult, semmi köze a korszerű konyhához. Túlságosan magas hőmérsékleten az étel nem megsül, hanem megég. Égés közben káros égéstermékek keletkeznek: szén-monoxid, szén-dioxid és más anyagok, amelyek nem tesznek jót az egészségünknek.
 |
Ha nincs (oda)égés, nincs káros égéstermék
Ez egyszerű fizika, meg egy kis kémia: alap - a konyhában is -, hogy ahol nincs gyulladási hőmérséklet, ott nincs égés, nincs füst, és nincsenek veszélyes égéstermékek. Így hát nincs az égéshez kapcsolódó egészségi kockázat sem, bónuszként pedig a tűzveszély is sokkal kisebb. Ez az egyik ok, amiért sokkal jobban jársz, ha betartod az ajánlott sütési hőmérsékletet, illetve megpróbálkozol az olyan garantáltan füstmentes ételkészítési technikákkal, mint a dinsztelés, a párolás, a szuvidálás vagy a forrólevegős sütő használata. De van itt egy másik fontos szempont is: a túlságosan magas hőmérséklet az ételek tápértékét is radikálisan csökkenti. És hiába látszik finomnak, amit sütöttél, ha a fehérjék kicsapódnak, a vitaminok lebomlanak és az értékes rostok szétesnek benne.
 |
Füstmentes, tehát ártalomcsökkentett
Ha már a tudománynál tartunk: a füstmentesség az élet más területein is az ártalomcsökkentés szinonimája – nem csak ünnepnapokon. Vegyük például a dohányzást, ahol a füstmentes technológiák működési elve ugyanaz, mint a konyhában: égés híján az egészségre ártalmas égéstermékek (például kátrány) sem keletkeznek. A füst nélküli, de nikotint tartalmazó alternatívák emiatt lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a cigarettázás. Jó, ha tudod: a különböző füstmentes technológiák között is jelentős különbség van a működési mechanizmus tekintetében. Igaz, valamennyi füstmentes alternatíva tartalmaz például nikotint, ami erősen függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, valamint káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre is.
Ezért fontos a tájékozódás
A legjobb természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, szokjunk le, mivel kizárólag a leszokással csökkenthető a legnagyobb valószínűséggel a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Ezért aki elhatározta, hogy leszokik, azt elhatározásában támogatni kell, valamint érdemes igénybe venni a különféle leszokástámogató programok segítségét is. Abban az esetben, ha nem szokunk le, érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentésről. A kockázatoktól ugyanis a mítoszok helyett csak a valóság tud megvédeni.
A CIKK TÁRSADALMI FELVILÁGOSÍTÁS CÉLJÁBÓL LÉTREJÖTT, REKLÁMCÉLOKAT NEM SZOLGÁLÓ TÁJÉKOZTATÁS, AMELY A PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG KFT. HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KÉSZÜLT.
