Spondylitis ankylopoetica - mit tehet a háziorvos?

A vörös szemmel, fénykerülés miatt orvoshoz forduló beteg kórképét rosszabb esetben conjunctivitisnek gondoljuk és antibiotikumos szemcseppet írunk fel neki, jobb esetben elküldjük szemészhez, de gondolt-e már arra, hogy rákérdezzen az esetleges gasztrointesztinális, mozgásszervi vagy bőrtünetekre?

A derékfájásra panaszkodó betegnél az erőltetésre, sportra kérdezünk rá, különösen, ha fiatal beteg fordult hozzánk. A pihenéstől és a nem szteroid gyulladásgátlóktól várjuk a panaszok enyhülését, és nem gondolunk más betegségre, ilyenkor sem kérdezünk rá az egyéb tünetekre. Gondolt-e már arra, hogy megnézze a beteg szemét, bőrét?

Pedig a szemészeti elváltozások hátterében – különösen ha a vezető tünet a fénykerülés, uveitis is állhat, ami általános gyulladás részjelensége is lehet. Sokszor csak rákérdezésre említi a beteg a derékfájdalmat, ami a tipikus kopásos panaszokkal ellentétben éjszaka felébreszti, pihenéskor súlyosbodik, és általában lassan, évek alatt alakul ki. Fontos gondolni gyulladásos reumatológiai betegségre, ha fiatal betegnél, inkább a keresztcsont tájékán jelentkezik a fájdalom.

Ugyanez fordítva is igaz. A derékfájós beteg nem feltétlenül említi meg a szempanaszait a háziorvosának, gondolván, ahhoz majd úgyis a szemész ért, majd elmegy hozzá is. Csak rákérdezésre derülhetnek ki a kapcsolódó tünetek, ha gondolunk rájuk.

Uveitises betegeknél jelentkezhetnek gyulladásos bélbetegség tünetei, és fennállhat psoriasis is, különböző súlyosságú formájában, de a beteg, és a háziorvos sem feltétlenül köti össze ezeket. Külön betegségnek tekintve azonban csak ideig-óráig csillapíthatók a tünetek, mivel a lényeg, a háttérben álló szisztémás gyulladásos betegség nem kerül felismerésre.

Sem időt, sem pénzt nem igényel azonban a rendszerbetegség felismerése. Elég, ha a felsorolt vezető tünetek valamelyikével jelentkező betegnél rákérdezünk az esetleges további eltérésekre. Ha legalább még egy tünetre fény derül, akkor a legjobb, ha reumatológiai központba irányítjuk a beteget, ahol eldöntik, hogy valóban szisztémás kórképről van-e szó, és a beteg minél előbb, még a maradandó károsodások kialakulása előtt megkaphatja a célzott kezelést, panaszai megszűnhetnek. Célzott kezeléssel megelőzhetjük, hogy tartós rokkantság alakuljon ki.

Az elülső uveitis szemészeti szövődményei súlyosak lehetnek, cataracta, másodlagos glaucoma alakulhat ki. Már a nem túl nagymértékű szemnyomás-emelkedés is károsítja a látóideget, cisztoid maculaoedema alakulhat ki, amivel az olvasóképesség csökken, jelentősen rontva a beteg munkaképességét és életminőségét.

A HLA-B27 antigénről tudjuk, hogy a Bechterew-kór előfordulásával szoros összefüggésben áll. Meghatározása a szakrendelő javaslatára történhet áramlásos citometriai vizsgálattal, tehát gyanú esetén el kell ide küldeni a beteget a kórkép további tisztázására. A pozitivitás önmagában nem jelent azonban betegséget, a diagnózist a beteg állapota alapján, gondos kivizsgálást követően kell felállítani. A HLA-B27 antigén a legerősebb hajlamosító, de önmagában nem elég, a többi tényezőnek a súlyát viszont nem ismerjük még eléggé.

A diagnózis felállítása után a beteget fel kell világosítani a betegsége természetéről, a terápiás lehetőségekről és a várható prognózisról. A legfontosabb a napi gerinctorna. A betegnek is mindent meg kell tenni az állapota javítása érdekében. A fizioterápia, masszázs sem ellenjavallt. Jó ha a beteggel először gyógytornász foglalkozik, és később a megtanult gyakorlatokat már otthon végezheti a páciens. A gyógyszeres kezelés legfontosabb része a hagyományos gyulladáscsökkentők használata. A betegek 20%-a jól egyensúlyban tartható velük, lassítják az elcsontosodást. Fontos, hogy a háziorvos monitorozza a beteget. Ha a panaszok továbbra is fennállnak, akkor jönnek szóba a biológiai szerek. Ezek a gyulladásos folyamatba közvetlenül avatkoznak be, célzott terápiát jelentenek, hosszú távon alkalmazhatók. Kellően korán elkezdve segítségükkel megakadályozható a rokkantság. A betegnek tartós gondozásra van szüksége, fontos, hogy tartsa a kapcsolatot a háziorvossal és a reumatológussal. Ma Magyarországon 21 centrumban adható biológiai terápia.

A valóságban azonban egyelőre gyakran elcsúszik a rendszer. A beteg várja, hogy majd elmúlik a panasza, az orvos pedig nem gondol az egész szervezetet érintő gyulladásra, a szerteágazó panaszokat nem hozza feltétlenül összefüggésbe. Korábban a Bechterew-kórt a férfiak betegségének tartották, de már tudjuk, hogy ez nem igaz. A nemi arány 2:1. A diagnosztika javulása miatt több nőnél ismerjük fel a kórképet. A nők betegsége általában szerencsére enyhébb, de hosszú távon ugyanúgy súlyos következményekkel jár, mint a férfiaknál. Jellemző a családi halmozódás. A szülő betegségének diagnosztizálása után érdemes megvizsgálni, és a későbbiekben is figyelemmel kísérni a gyerekeket, hogy időben felismerjük és kezeljük az esetleg kialakuló betegséget.

Fontos, hogy a masszőrök, gyógytornászok is tudjanak arról, hogy a derékfájdalom hátterében szisztémás gyulladás is állhat. Lehet, hogy a beteg először hozzájuk fordul, ezért fontos, hogy ezek a szakemberek megfelelően irányítsák a betegeket.

A háziorvos használja a személyes szakmai kapcsolatait ahhoz, hogy a megfelelő helyre juttassa a betegét. A Bechterew-kór felismerése sikerélményt nyújt, a jól gondozott beteg teljes életet élhet, megóvhatjuk őt a rokkantságtól.

Jelen közlemény általános tájékoztatási céllal készült és nem helyettesíti az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt. Konkrét panasz, kérdés esetén kérjük, forduljon kezelőorvosához.

A közlemény az AbbVie Kft. támogatásával jelent meg. A megjelent tartalom a szerző saját álláspontját és szakmai véleményét tükrözi, azt a támogatás ténye nem befolyásolta.

AbbVie Kft.

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 7.

Telefonszám: +36 1 455 8600

www.abbvie.hu

HUHUR170184c

Lezárás dátuma: 2017.11.15.