Sokat költünk a gyermekek fejlesztésére
A rászoruló gyermekek 89 százaléka magánúton is kap fejlesztést, 53 százalékuk a fejlesztések több mint felét magánúton rendezi, annak jelentős ára ellenére, derül ki a most induló fejlesztőkereső oldal 213, gyermekét terápiára hordó szülőt megkérdező online, nem reprezentatív kutatásából.
A válaszadók 58%-a 2500 és 5500 Ft közötti árat fizet egy fejlesztésért óránként. Vidéken ez az arány 53%, míg 1–2500 Ft körüli fejlesztéseken 5%-al többen vesznek részt az oszágos átlagnál. A szülők 72%-a 2500 Ft feletti összeget fizet.
„Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy gyermek fejlesztése többféle fejlesztésből áll össze, magyarázza Sas Gabriella, a Fejlesztőkörök.hu alapítója. Ez a mix drágább és olcsóbb fejlesztésekből is áll, de a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy nem ritka a 7000 és akár a 10 000 Ft feletti fejlesztési díj sem. Ez igen nagy anyagi terhet ró a szülőkre, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók 53,3%-a elsősorban magánúton fejleszt, még ha igénybe is vesz állami fejlesztéseket is.”
A válaszadók/szülők igen magas aránya, 86,5%-a már váltott fejlesztést. Hatvanegy % annak nem elég hatékony mivolta, 18,3% az ára miatt, míg 33% a fejlesztő személye miatt (több opció is bejelölhető volt).
A kutatás fontos észrevétele, hogy a szülők elsősorban a Facebook csoportokban (47%), ismerősöknél (53%) és az interneten tájékozódnak (74%) és ott is keresnek terapeutákat, a védőnők, gyermekorvosok (19%), pedagógusok (17%) ajánlásai messze elmaradnak e számok mögött. Az autizmussal diagnosztizált gyermekek szülei körében a gyógypedagógus a legfontosabb információ-forrás, ebben a csoportban 61% innen tájékozódik. A falvakban, községekben élők között a Facebook mellett (61%) még fontos a védőnő (25%) és a pedagógus véleménye is (21%).
A kevesebb mint egy éve fejlesztése járók vezető problémának a magatartászavart (44%), a mozgást (26%) és a beszédet (37%) jelölték meg. Ezek azok a területek, ahol először jelentkezik nyilvánvalóan, hogy a gyermek valamely területen elmaradással küzd. Ebben a csoportban a védőnő szerepe még kimagasló, a szülők 37 százaléka nála keres információt, tőle kér ajánlást a terapeuta személyére is. Fontos lenne, hogy a védőnő/gyermekorvos, mint elsődleges védvonal hiteles tájékoztatást tudjon adni a nehézségekkel küzdő gyermekek szüleinek. Az is egyértelműen látszik, hogy a kevesebb mint egy éve fejlesztése járók maguk igyekeznek boldogulni: 48% kizárólag magánúton jár terápiára, míg 51%uk valamennyi állami fejlesztést is kap mellé.
„Az kiderül a kutatásból, hogy a szülők ma már tudatosak: maguk tájékozódnak, akár idegen nyelven is (30%) és főleg magánúton járnak terápiákra, maguk teremtik meg az ehhez szükséges összeget és körülményeket”, összegezte Sas Gabriella.
