Sokan visszariadnak a hálapénztől, de aki vállalja a kockázatot, többet fizet
Egy független szakértői vizsgálat górcső alá vette a három éve illegálisnak számító pénzjuttatást, írja a hvg.hu.
Az állami egészségügyben becslések szerint átlagosan a háziorvosoknak 7391 forintot fizetnek a páciensek hálapénz formájában, szakorvosi vizsgálat esetében már 15 905 forint a „tarifa”, a szülészet-nőgyógyászat területén szülés esetén a szülész-nőgyógyász szakorvosnak átlagosan 121 805 forintot szokás fizetni – derül ki A hálapénz kivezetés hatásának értékelése című független szakértői vizsgálatból, amelyet uniós kötelezettség miatt kellett Magyarországnak elkészítenie. Ami a műtét és azt követő kórházi ellátást illeti, ott átlagosan 81 034 forint fizetnek a magyarok, míg gondozás, illetve rehabilitáció során az orvosnak az átadott összeg átlagosan 38 976 forint, írja a lap.
A kapott válaszokat az elemzők személyes lakossági közvélemény-kutatás, az egészségügyi dolgozók körében
online kérdőíves felmérés, és fókuszcsoportos vizsgálat alapján összegezték, illetve az egészségügyi ellátó rendszerre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat is elemezték. Ezen kívül az összegyűjtött információkat szakértői interjúk során validálták.
A magyar lakosság jellemzően azért fizet hálapénzt, mert elvárásai vannak az állami egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. A megkérdezettek 72 százaléka azt feltételezi, hogy a pénzért cserébe magasabb minőségben és gyorsabban látják el őket. Szintén ugyanilyen arányban válaszolták azt a magyarok, hogy félelemből adják a pénzt, 69 százalékuk válaszolta azt, hogy a hála jelenként. „A válaszok alapján megállapítható, hogy a hálapénz felajánlásának főbb okai, és azok prioritás szerinti sorrendje a reform előtti állapothoz képest nem mutat jelentős változást” – olvasható a 135 oldalas elemzésben, amely szerint a hálapénz gyakorlatának visszaszorulását a felnőtt lakosság közel fele (52%) érzékeli. 2021 januárja óta az állami egészségügyben való jelenléte továbbra is köztudomású. Területi különbségek azonban felfedezhetők: a megyeszékhelyeken és a közép-dunántúli régióban magasabb arányban (62% és 66%) érzékelik a hálapénz szerepének csökkenését.
A hálapénz szankcionálása óta az eseti jelleggel átadott pénz összege a szakorvosi vagy műtéti ellátások esetében akár a többszörösére is – nőhetett, melynek oka egyrészt az inflációban is keresendő, de ennél jóval nagyobb hatásként valószínűsíthető a magasabb kockázat beárazása.
