Rugalmasabb lesz a kutatók bérezése (Reagáltak az akadémiai dolgozók...)
Rugalmasabb bérezést tesz lehetővé a kutatóhálózatban foglalkoztatottak jogállásának megváltoztatása az ITM miniszterhelyettese szerint.
„Mindent meg kell tennünk a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység megerősítése érdekében ahhoz, hogy Magyarország a következő tíz évben is legalább olyan eredményes és sikeres lehessen, mint az elmúlt évtizedben. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál (ELKH) dolgozók teljesítményalapú, differenciált bérezését támogató foglalkoztatási jogviszony bevezetése is ezt a célt szolgálja. Ez a lépés elengedhetetlen a tehetséges kutatók bevonzásához és megtartásához” – jelentette ki Schanda Tamás.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára annak kapcsán szólalt meg, hogy a tárca benyújtotta az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot 2020. október 27-én. A Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti új jogállás nagyobb szabadságot és rugalmasabb feltételrendszert teremt a munkáltató számára a kutatói bérek meghatározásában.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény részletesen szabályozza a jogviszony egyes kérdéseit, feltételeit, amelyektől csak nagyon szűk körben lehet eltérni. Az Mt. szerinti munkaviszonynál ehhez képest a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállaló javára széles körben eltérhet a törvényi előírásoktól. Az új jogállás jelentősen csökkenti az intézményekre háruló adminisztrációs terheket is. Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat célja a rugalmas foglalkoztatási jogviszony megteremtése, amely nélkülözhetetlen az ELKH kutatóhálózat számára célul kitűzött hatékonyság- és eredményességnövelés megvalósításához.
A kormány idén nyáron döntött arról, hogy 2020-ban egyszeri 11 milliárd, 2021-től pedig beépülő jelleggel évi 22 milliárd forint többletforrást biztosít az ELKH számára. A kutatóhálózat stratégiai célkitűzéseivel egyetértve, a közös törekvések elérésének támogatására már rendelkezésre bocsátott idei keretből októberben elkezdődhetett a régóta várt kutatói bérrendezés. Az átlagosan 30 százalékos növelés a kutatási körülmények és lehetőségek fejlesztésével együtt megalapozza a kutatói utánpótlást, hosszabb távon ösztönzőleg hat a teljesítményre és az eredményekre, erősíti a kutatóhálózat versenyképességét.
A kormány Magyarország nemzetközi lemaradásának ledolgozása érdekében 2018-ban megkezdte a teljes kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 32 milliárd forinttal emelkedett. A kutatás-fejlesztési eredmények jobb hasznosulásában jelentős szerep hárul az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra, amelyhez a hazai tudományos teljesítmény jelentős része köthető.
Akadémiai dolgozók kifogásolják a kutatók jogállását módosító törvényjavaslatot
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint a kutatók jogállásának megváltoztatását célzó törvényjavaslattal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ismét nekimegy a kutatóhálózatnak, és meg kívánja fosztani közalkalmazotti státuszuktól a kutatóintézetek dolgozóit anélkül, hogy erről velük egyeztetett volna.
Az Országgyűlésnek kedden benyújtott törvényjavaslat célja az ITM közleménye szerint a Munka törvénykönyve szerinti, rugalmasabb bérezést lehetővé tévő új jogállás bevezetése az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) dolgozói számára.
Az ADF szerdai közleménye szerint azonban a törvénytervezet csak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szól, semmilyen garanciát nem tartalmaz, és nem rendelkezik a kutatói életpályák biztosításáról sem. Az ADF kifogásolja azt is, hogy a javaslatot az ITM nem az illetékes és a kutatóhálózatban reprezentatív tagsággal rendelkező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) juttatta el, így a szakszervezet az "egyébként is rosszhiszeműen kitűzött határidőn belül" arról nem tudott véleményt nyilvánítani.
"A TDDSZ és az ADF által végzett felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a dolgozók többsége ragaszkodik a közalkalmazotti státuszhoz, méghozzá elvi okokból, így mindkét szervezet elutasítja annak megvonását", hangsúlyozzák. A közleményben felháborítónak és botrányosnak tartják, hogy a kormány a törvénymódosítás benyújtására a járványhelyzetet használja fel, tudván, hogy a korlátozó intézkedések jelentősen leszűkítik a tiltakozások körét.
"A pusztítást Maróth Miklós hallgatása teszi teljessé, aki nem áll ki a dolgozók kinyilvánított akarata mellett. A szakszervezet többszöri hivatalos kapcsolatfelvétele ellenére sem hivatalos tájékoztatásra, sem érdemi tárgyalásra nem került sor a közalkalmazotti státusz 2020 tavasza óta lebegtetett elvételének kérdésében", írják a közleményben.
