Roska: Magyarországhoz is kapcsolódjon a retina megértése!

Az elmúlt néhány hónapban sorozatosan gyűjtötte be a legnagyobb európai elismeréseket a látással kapcsolatos kutatásaiért, legutóbb júniusban, a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját nyerte el, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. De mondjuk el, hogy pontosan mely területeken végez kutatásokat és mi ezeknek a lényege, milyen fázisban járnak?

Az intézetünkben a látás megértésén és a látás betegségeinek peremén dolgozunk. A vakság két nagy típusát különböztetjük meg, a terápia szempontjából. Az egyik típusa, amikor magában a szemben lévő problémát tudjuk kezelni. A másik típus, amikor elhal a szemet az aggyal összekötő látóideg. Amikor ez elhal, akkor már nagyon nehéz a szemben mit csinálni. Mi az előbbi betegségek esetében dolgozunk nagy erőkkel azon, hogy olyan terápiákat alakítsunk ki, amelyek lehetővé teszik a teljes vakság kezelését.

Milyen terápiára kell itt gondolnunk?

Eddig kizárólag génterápiával foglalkoztunk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy injekciót szúrunk a beteg szemébe, és vírusvektor módszerrel segítünk, melynek során a vírusvektorok a célsejtekbe juttatják a gént. Ahhoz, hogy egy ilyen terápiát létrehozzunk, meg kell érteni, hogyan működik az emberi retina. Öt évvel ezelőtt erről még semmit nem tudtunk, ez lassan kezd megváltozni három technológia kifejlesztésének köszönhetően. Ebből kettőt a laborunkban fejlesztettünk ki, egy pedig Szabó Arnold, a Semmelweis Egyetem Retina Laboratórium szakemberének munkásságán alapul.

Részletezné ezeknek a vizsgálatoknak a működését?

Az egyik technológia azon alapul, hogy ha egy emberből post mortem kapunk egy retinát, akkor ebből körülbelül egy napig mérni lehet fényválaszokat. Vagyis a retina úgy tud működni egy napig a halál beállta után, mintha bent lenne a szemben. A másik technológia, amit szintén mi fejlesztettünk ki, hogy létre tudunk hozni olyan retinákat bőrbiopsziából, laboratóriumi körülmények között, amik nagyon hasonlítanak az emberi felnőtt retinára. Áttranszformáljuk a bőrsejteket őssejtekké, és ezekből tudunk retinaszerű organoidokat építeni. Ezek fényre válaszolnak, valamint kalkulálnak is. Ebből rengeteget tudunk építeni. Ha van például egy beteg, az ő saját retináját fel tudom építeni 20 ezer példányban. A harmadik eljárás pedig az, hogy hogyan lehet a halál után életben tartani a retinát. Ezt Szabó Arnold fejlesztette ki, és erre építettünk egy technológiát, ami azt jelenti, hogy ezekben a retinákban visszahoztuk a látóképességet, és így a retina a halál után több héten keresztül tanulmányozható. (...)

Milyen tervei vannak Magyarországgal kapcsolatban?

Egyre erősebb lesz a kutatásaink magyar lába. Rózsa Balázzsal és az általa alapított Femtonics céggel, amely a világon egyedülálló mikroszkópokat fejleszt. Többéves együttműködésünk van Szabó Arnolddal és a szemészeti klinikával. A következő években az együttműködéseket szeretnék sokkal szorosabbra és nagyobbra fejleszteni. Elindulni abba az irányba, hogy az emberi retina megértésének egy része Magyarországhoz kapcsolódjon. Jelenleg is keressük az utakat, hogy milyen intézeti keretek között lenne ezt a legjobb megvalósítani. A projektek kialakítása egyre konkrétabb, és a következő egy évben kiderül, hogy ez az együttműködés milyen formában fog folytatódni.

A teljes interjú a a Portfolio-n