Rögös úton a hazai egészségipar

Nemrégiben kormányváltás történt Magyarországon. Érezhető bármilyen változás vagy nyitottság az egészségügyi ágazat vagy a pénzügyi kormányzat részéről a hazai egészségipari gyártók irányába?

Elindultak a tárgyalások. Úgy érezzük, hogy van nyitottság, de az látszik, hogy ez még nem az első számú prioritás a kormányzat részéről. Egyelőre azonban úgy ítéljük meg, hogy pozitív volt a fogadtatás. 

Magyarországon köztudottan rendkívül alacsony, alig éri el a 10 százalékot a hazai gyártók részesedése a magyar állami egészségügyben használt orvostechnikai eszközök piacán. Miért lenne előnyös ezen változtatni?

Mi évek óta következetesen azt mondjuk, hogy igazi „win-win-win” helyzet lenne, ha nem diszkriminálnák a magyar gyártókat, vagy legalábbis tudnának a létezésükről. Itt olyan high-tech, medtech ágazatokról beszélünk, mint a labor- és képalkotó diagnosztika, a szemészeti vagy az ortopédiai implantátumok. Ezek a cégek nemzetközileg rendkívül aktívak és sikeresek. Ha a MEGYSZ tagvállalataitól nagyobb arányban vásárolna a hazai egészségügy, az egyrészről piaci és fejlődési lehetőséget jelentene a cégeknek. De a költségvetésre és a páciensekre is pozitív hatással lenne a foglalkoztatás, az adóbevételek és az alacsonyabb árak miatt. Kalkulációink szerint, nemzetgazdasági szinten évente akár 100 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni, ha több hazai egészségipari termék lenne a szakrendelőkben vagy a kórházakban. 

Mennyire egyedülálló a régióban a magyar medtech iparág?

Kelet-Közép-Európában a high-tech egészségiparban Magyarország egyedülálló. A cseheknél és a lengyeleknél is vannak egészségipari cégek, de ők tipikusan az egyszerűbb termékekre, például ágyakra és egyszer használatos orvostechnikai eszközökre fókuszálnak és náluk nem olyan magas az exportarány. Mi ebben unikálisak vagyunk, és ez egy óriási lehetőség. A korábbi kormányzati tervekben ez a szektor már szerepelt stratégiai ágazatként, de a megvalósítás hiányzott. Mi nem azt kérjük, hogy sértsük meg az európai közös közbeszerzési szabályokat, mert azokat jól ismerjük, és tudjuk, hogy ez nem reális. De el kellene érni, hogy a hazai márkák ismertek és elfogadottak legyenek. A nagy multimárkákat – mint a GE, a Siemens és a Philips – mindenki ismeri, tőlük vásárolni alacsony kockázatú játék egy beszerzőnek. Klinikai együttműködésekkel és beszerzési monitoringrendszerekkel el kellene jutni oda, hogy az egészségügy ne érezze kockázatnak, ha egy magyar cég ugyanolyan jó minőségű termékét veszi meg. Sokszor azért nem a MEGYSZ vállalatai nyertek a tendereken, mert túl olcsók voltak. (...)

A teljes beszélgetést ITT olvashatja