Valahányszor felsüvít a fúró a fogorvos-gyakornok kezében, Hanako fájdalmasan felkiált. Mindaddig tart ez a kálvária, amíg az őt kezelő orvostanhallgató meg nem tanulja a helyes mozdulatot. A páciens azonban nem tiltakozik: erre teremtették.
A fogorvosi székben elnyúló robotnő tetőtől talpig emberre hasonlít és kibírja a fogorvosnövendékek által rámért kínzásokat. Sova Hanako szája ugyanis tele van fogakkal és olyan érzékelőkkel, amelyek megfelelnek az emberi száj érzékeny pontjainak. Akárcsak az igazi páciensek, mozgatja a nyelvét, nyáladzik és hangfelismerő és hangszintetizátor berendezése révén válaszol a fogorvos kérdéseire.
Ha fájdalmat érez, Hanako felnyög: „Ez fáj!”, vagy éppen hirtelen elrántja a fejét, a szemét forgatja, figyelmeztetés nélkül becsukja a száját, sőt hirtelen hátraveti a karját – megannyi olyan mozdulatot tesz, amely önmaga és a jövendő fogorvos számára is veszélyes. „Ha fájdalmat érez, kérem emelje fel a balkezét” – mondja neki ilyenkor a fogorvosgyakornok.
Ha a kezelés túl sokáig tart, Hanako elfárad és nehezére esik számára, hogy tátva tartsa a száját.
„A fogorvos pályafutása során bekövetkező incidensek száma a statisztikák szerint az első évben kétszerese annak, mint amire a következő évben lehet számítani. Ez azt bizonyítja, hogy a fogorvosok képzése nem biztosítja akkora gyakorlat megszerzését, amekkorára a rendelőben ténylegesen szükség van” – magyarázza Maki Kotaro, a tokiói Sova egyetem professzora, a robotnő megalkotója.
A fiatal fogorvosjelöltnek rendszerint nincs elég gyakorlata ahhoz, hogy időben eltávolítsa a műszereket a páciens szájából, és nem mindig tud megfelelően kommunikálni kezelés közben a szenvedő beteggel – vélekedik a professzor. „Ezzel a robottal a növendékek megismételhetik a gyakorlatokat, akárhányszor hibázhatnak, és így tapasztalatra tehetnek szert” – magyarázza Maki Kotaro, aki szerint Japánnak ki kellene használnia az ebben a technológiában elért eredményeit.
„A repülőgépek pilótái éveken át gyakorlatoznak olyan repülésszimulátorok segítségével, amelyek rendkívül realisztikusan érzékeltetnek különböző válsághelyzeteket. Miért kellene a fogorvosoknak megelégedniük élettelen próbababafejekkel a felkészülés során?” – kérdi a szakember.
Hanakót a Waseda egyetem és a Tmsuk robotikai cég segítségével tervezte meg Maki professzor: ez a harmadik, és egyben az eddigi legfejlettebb változat. Egyelőre a vizsgákon használják, mintegy 90 diák többé vagy kevésbé megfelelő mozdulatait szenvedi el. Van néhány más kísérleti modell is, de azokat csak egy-két személy tudja használni.
„Ezzel a robottal közel érzi magát az ember a realitáshoz. A korábban használt eszközöktől eltérően Hanako spontán módon reagál, pontosan úgy, ahogy egy igazi páciens is tenné” – mondja Haga Sugo, az egyik fogorvosnövendék.
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...
In this book we invite the reader to take a few steps into the “multiverse” of 12-step fellowship recovery cultures. These fellowships exist in many different...
Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...