Robot, élő agyszövettel

Az úttörő kísérlet újabb lépés a mesterséges és természetes intelligencia közti határ eltüntetése irányában, és felfedheti az emlékezés és tanulás alapvető elemeit - nyilatkozták a kutatók.
"Célunk, hogy megtudjuk, miként tárolódnak az emlékek egy biológiai agyban" - mondta Kevin Warwick professzor, a robot egyik főtervezője. Annak megfigyelése, hogy az idegsejtek miképpen illeszkednek hálózatba, amikor elektromos impulzusokat bocsátanak ki, fontos lehet olyan neurodegeneratív betegségek megértésében is, mint az Alzheimer-kór, vagy a Parkinson-kór.
A Wall-E animációs film hősére hasonlító Gordon agyában 50 és 100 ezer közti aktív neuron található. A szakosodott idegsejteket patkánymagzatokból távolították el, és tápanyaggal együtt vitték fel őket egy nyolcszor nyolc centiméteres lapra, amelyen 60 elektródát helyeztek el korábban. Az így létrejött sokelektródás chip az érintkező felület az élő szövet és a gép között.
Az agy elektromos jeleket küldhet a robot kerekeinek meghajtásához, és fogadhatja az érzékelők által a környezetből begyűjtött reakciókat. Mivel az agy élő szövet, különleges, szabályozott hőmérsékletű egységben kellett elhelyezni, "testével" pedig bluetooth-os rádiókapcsolat segítségével kommunikál.
Gordont sem ember, sem másik gép nem ellenőrzi. A neuronok a kezdetektől aktívak: "24 órán belül üzeneteket küldtek egymásnak és kapcsolatokat létesítettek" - közölte Warwick. Egy héten belül pedig már néhány spontán, agytevékenységhez hasonlító aktivitást tapasztaltak a kutatók. Külső stimulálás nélkül azonban az agy néhány hónap alatt elpusztulna.
Gordont most különféle dolgokra próbálják megtanítani a kutatók, bár egy bizonyos mértékig maga is tanul. Amikor például hozzáér a falhoz, az elektromosan stimulálja a robot érzékelőit. Ha újra előfordul az eset, Gordon megtanulja, mi történik. A folyamat elősegítése érdekében különböző, az idegsejtekre ható kémiai anyagokat is alkalmaznak a szakemberek.
Gordonnak ráadásul többszörös személyisége van, a kutatók ugyanis több "agyat" hoztak létre, az egységeket pedig cserélgethetik a robotban. "Elég vicces, ahogy különbséget teszel az agyak közt. Egyik kissé heves és aktív, míg a másikról tudjuk, hogy nem szívesen teszi meg, amire rá akarjuk venni" - tette hozzá Warwick.
Főként etikai okból kevéssé valószínű, hogy a világ maroknyi laboratóriumában, ahol ezt a témát kutatják, emberi idegsejteket használnának. Az ember 100 milliárd neuronjával szemben a patkányoknak csak egy millió van, ezért a vizsgált modell erősen egyszerűsített. A kutatók szerint alapvető fontosságú annak megértése, hogyan kapcsolódik az egyes neuronok aktivitása a teljes, összetett rendszert alkotó szervezet viselkedéséhez.

MTI/AFP