Remények és realitás

Vélhetően a szülész-nőgyógyászok egy része is elbizonytalanodik, amikor a leendő szülők véleményüket kérik arról, van-e valódi haszna a köldökzsinórvérbOEl származó őssejtek tárolásának.

A magánszolgáltatók által szabott borsos árak miatt sok család számára elérhetetlen álom marad az, hogy az őssejtek tárolásával – a tudomány előrehaladtával – esetleg a későbbiekben garantálni tudják gyermekeik „biztos gyógyulását”. A reményvesztett szülők csüggedését némiképp ellensúlyozhatja az a tény, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) szerint annak az esélye, hogy a gyermeknek valóban szüksége lesz a vérképző rendszert helyreállító őssejtbeültetésre, egy a kettőszázezerhez. A saját köldökzsinórvért pedig eddig mindössze mintegy negyven, elsősorban vérképző rendszeri megbetegedés kezelésében használták fel a világon. Az őssejtkészítmények hasznosítása sokkal inkább a most fejlődő széleskörű őssejtalkalmazásokban várható.
  Prof. dr. Mandl József, az ETT titkára szerint azonban reális esély van arra, hogy bizonyos betegségcsoportokban, elsősorban a perifériás érbetegségek kezelésében rövidesen már ne csak kísérleti jelleggel történjen a gyógyítás. Az őssejtbeültetés egyelőre csak a csontvelőpótlásnál számít bevett eljárásnak, emellett a szívizom-rekonstrukció területén vannak még reménykeltő próbálkozások. Az ETT-hez benyújtott, őssejtekkel kapcsolatos megkeresések elsősorban őssejtbank alapítására, illetve terápiás vizsgálatokra – perifériás érbetegség, illetve szívinfarktus kezelésére – vonatkoztak.
  A sajtó rendszeresen hírt ad a legfrissebb eredményekről, a kísérleti szintet azonban gyakran összemossák a gyakorlati alkalmazással – figyelmeztet Mandl József. A laikusok számára bonyolult eljárásokkal kapcsolatos, könnyen félreértelmezhető híreket használja ki az a néhány „üzletember”, akik őssejtekre vonatkozó, tudományosan nem bizonyított állításokkal hoznak forgalomba egyes termékeket. A tanács az elmúlt évben kezdeményezte egy étrend-kiegészítőként reklámozott szer forgalmazásának betiltását. Az ETT több bejelentést is tett engedély nélküli, embereken végzett kísérlet gyanúja, valamint tisztességtelen és szakmailag megalapozatlan reklámkampány miatt, a rendőrség azonban megszüntette a nyomozást. (A tanulságos levélváltás teljes egészében megtalálható az ETT honlapján; www.ett.hu.)   Mandl József azt mondja, egyre többen keresik meg a tudományos tanácsot, és kérik: a testület támogassa, hogy a hagyományos orvoslási eljárással már nem gyógyítható betegek kezelését Kínában folytathassák. A kínai magyar nagykövetség pedig mind gyakrabban jelzi, hogy megtévesztett emberek kérnek segítséget tőlük. Az ETT minden ilyen jellegű megkeresést elutasít, ugyanis csak tudományosan bizonyított eljárások finanszírozását támogatja – mutat rá Mandl József.
  Az új terápiás eljárásokkal kapcsolatban nem csupán a tisztességtelen üzleti magatartás okoz gondot. Az őssejtforrásokról a világon mindenütt szenvedélyes etikai, társadalmi és politikai viták folynak. Az embrionális őssejtvonalakkal kapcsolatos kutatásokat etikai megfontolásból az Európai Unióban és Észak-Amerikában több helyen is tiltják. Magyarországon szintén nem engedélyezik az emberi embrionális sejtvonal létrehozását, a már létező sejtvonalak kizárólag kutatási célú alkalmazására azonban – az EU-direktíváknak megfelelően – az ETT etikai bizottságaitól bizonyos esetekben engedély kérhető.
  Embrionális őssejtek terápiás alkalmazására egyelőre sem máshol, sem itthon nem adnak engedélyt, jóllehet, a kérdés, hogy mit tehetünk ezekkel a sejtekkel, mind Amerikában, mind Európában folyamatosan napirenden van.