Recept a munkanélküliség ellen

Miközben már annyian állástalanok, mint a kilencvenes évek közepén, egy év alatt másfélszeresére nőtt a passzív ellátási formában eltöltött napok száma. Az OEP illetékese a megnövekedett táppénzkiadások hátterében nem vélelmez szabálytalanságokat, szerinte a háziorvosok jellemzően nem kockáztatják meg, hogy lebukjanak az ellenőrzések során, s nekik kelljen állniuk a táppénz költségét.
A háziorvosok akkor is tudják, melyik cégnél van jelentősebb létszámleépítés, ha nem olvasnak újságot, ilyenkor ugyanis rendszerint nő mind az aktív, mind a passzív táppénzt igénylők létszáma. A jogszabály szerint passzív táppénzt az vehet igénybe, aki a biztosítási jogviszonyának megszűnését követő három napon belül megbetegszik. A határidő szigorú, és nem munkanapra, hanem naptári napra vonatkozik, tehát egy csütörtöki hatállyal elbocsátott ember hétfőn már hiába megy a háziorvosához. Sok munkaügyi tanácsadó – persze nem hivatalosan – felhívja a kliensei figyelmét arra, hogy használják ki ezt a lehetőséget, amely néhány hétre megélhetést biztosít, illetve az álláskeresési támogatások igénybevétele esetén meghosszabbodik az az idő, ameddig az egykori biztosított nem marad ellátás nélkül. Ez a magyarázata annak, hogy a tapasztalatok szerint a friss munkanélküliek egy része már ezzel az „ajánlással" érkezik háziorvosához.
A passzív táppénz időtartama ugyan nem számít biztosításban töltött időnek, de összekötő intervallumnak számít a munkaviszony és a munkanélküli ellátás között. A passzív táppénzre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az aktívra, így sem a jogosultság megítélésében, sem az összegekben nincs különbség: 2 év folyamatos biztosítási jogviszony után a kereset 70 százalékát, fekvőbeteg-ellátás esetén 60 százalékát folyósítják.

15 éves csúcsponton a munkanélküliség
A munkaviszonnyal rendelkezők közül mind januárban, mind februárban jóval kevesebben mentek aktív táppénzre, mint egy évvel korábban, aminek egyrészt a csökkenő foglalkoztatottság, másrészt az álláshely féltése lehet a magyarázata. Ennek ellenére az OEP összesített táppénzkiadása 2009 első negyedévében több mint 13 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál: 24,4 milliárd helyett – csökkenő járulékbevételek mellett – 27,6 milliárd forintot tett ki, s a változást csak részben magyarázza, hogy emelkedett a kifizetések összegét meghatározó járulékalap.
Az OEP hivatalos statisztikája szerint tehát miközben az első két hónapban némileg csökkent a táppénzes esetek összesített száma, ezen belül a passzív táppénzen lévők relatív aránya jelentősen megnőtt. Míg 2008 januárjában valamivel több mint 11 ezren voltak passzív táppénzen, idén majdnem 16 ezren, a passzív táppénzes napok száma pedig ennél is meredekebben emelkedik: a tavalyi 240 ezret közelítő januári adatra ez az év majdnem 360 ezerrel kontrázott rá, s nagyságrendileg hasonló aránypárt mutatott a február is. A növekedés még nagyobb volumenű, ha hozzávesszük, hogy 2008 első negyedévében még 90 nap volt a passzív táppénz felső határa, ám ezt egy jogszabály-módosítás év közben 45 napra csökkentette (2003-ig egy év volt a limit).
A passzív táppénzben töltött napok megugrására egyértelmű magyarázattal szolgál az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) elemzése. Eszerint 2009. március végén 563,9 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest 20,8 ezer fős növekedést jelentett, míg az előző év azonos időszakához képest több mint 101 ezerrel (!), azaz 22 százalékkal nőtt az állástalanok száma. A korábbi három hónaphoz képest ugyan márciusban némileg lelassult ez a folyamat, az éves növekedés azonban jelentősen felgyorsult. Ennek oka, hogy a munkaerőpiacot jellemző szezonális hatások következtében a korábbi években márciusban már csökkent az álláskeresők száma, tehát az éves csúcspontot jellemzően a február hónap jelentette, melyet követően csökkenésbe szokott fordulni a trend. Ez a csökkenés idén márciusban nem következett be, a nyilvántartott álláskeresők száma tovább emelkedett, ez adta az előző év azonos hónapját jelentő bázisértékhez képest a kiemelkedő mértékű növekedést. 2009 márciusában a regisztrált álláskeresők száma 15 éves csúcspontra jutott: utoljára 1994 májusában volt ekkora nagyságrendű a regisztrált munkanélküliek száma.

A táppénz nem evidencia
Bogdán Zsuzsanna, az OEP Pénzbeli Ellátási Főosztályának vezetője hangsúlyozza: a gazdasági krízis ellenére a passzív táppénz továbbra sem olyan ellátási forma, ami automatikusan jár az állásukat elvesztőknek. Csak akkor mehet táppénzre valaki, ha annak valóban van egészségügyi indoka. Más kérdés, hogy egy egzisztenciáját veszélyben tudó, stresszel terhelt, az egészségi állapotát korábban talán épp a munkájának elvesztésétől való félelem miatt elhanyagoló embernél nagy valószínűséggel meg lehet szakmailag indokolni egy néhány hetes keresőképtelenséget.
– A passzív táppénz emelkedése miatt eddig nem indultak rendkívüli, razziaszerű ellenőrzések. A háziorvosok tudják, hogy a felülvéleményező főorvosi hálózat révén folyamatos a kontroll, a 30 napot meghaladó táppénzes állományban lévőket például mindenképp ellenőrzik. Ahol a főorvosok visszaélést gyanítanak, ott nemcsak a betegdokumentációt, a szakrendeléseken való részvételt vagy a gyógyszerkiváltási adatokat vetik össze, hanem be is hívhatják felülvizsgálatra a keresőképtelennek nyilvánított pácienst. Ha indokolatlannak találják a keresőképtelen állományban tartást, a juttatást megszüntetik, s a kifizetett összeget az orvosnak kell megtérítenie – foglalja dióhéjba az eljárásrendet Bogdán Zsuzsanna. Az OEP adatai szerint az utóbbi időszakban a táppénzzel való visszaélés miatt az orvosokra kirótt szankciók száma nem emelkedett.

B. Papp László, Medical Tribune