Radikális reformokra készülnek a német egészségügyben
Átfogó strukturális reformmal és megszorításokkal igyekeznek elkerülni a német egészségbiztosítási rendszer teljes csődjét, írja a G7.
A német egészségügy az Európai Unió legdrágább rendszere, a kiadások 2023-ban már megközelítették az 500 milliárd eurót, a GDP 12,7 százalékát emésztve fel. A hatalmas ráfordítások ellenére a hatékonyság elmarad az elvárttól, és a kötelező egészségbiztosítókat katasztrofális pénzügyi krízis fenyegeti, a hiány az év végére elérheti a 15 milliárd eurót, reformok nélkül pedig 2030-ra a 40 milliárdot is meghaladhatja. A kormány ezért törvényjavaslatot fogadott el, amelytől Nina Warken egészségügyi miniszter jelentős megtakarítást vár a terhek megosztása révén.
A tervezett intézkedések közvetlenül érintik a lakosságot és az ellátórendszert is. A magas keresetűek progresszíven emelkedő járulékfizetésére, valamint a kórházi ápolás és a fogpótlás önrészének 50 százalékos megemelésére tesznek javaslatot. Bizonyos szolgáltatások, így a bőrrákszűrés és a homeopátiás szerek támogatása megszűnnének, a szükségtelen műtétek kiszűrésére pedig kötelező második orvosi véleményt vezetnének be. Emellett korlátoznák a biztosítók igazgatási és reklámköltségeit, a gyógyszergyártókat árcsökkentésre kényszerítenék, és megadóztatnák a magas cukortartalmú üdítőket.
Bár az orvoslétszám folyamatosan nő, az ellátásban komoly paradoxon mutatkozik az öregedő népesség, a fiatal orvosok részmunkaidős igényei és a vidéki praxisok elnéptelenedése miatt. A kórházi orvosok évente 65 millió túlórát teljesítenek, és idejük harmadát adminisztrációra fordítják. A kormány a túlterheltséget digitalizációval, valamint a szakdolgozók és a patikusok kompetenciáinak bővítésével (például oltások beadása, vérvétel) enyhítené. Ezzel párhuzamosan az orvosi honoráriumok alapdíját csökkentenék, bár a háziorvosok a rendelési idő meghosszabbításával vagy videókonzultációval pótdíjakhoz juthatnak.
A Friedrich Merz kancellár által történelminek nevezett reformot szinte egyetlen szereplő sem támogatja. A koalíciós partner szociáldemokraták ellenzik a lakossági szolgáltatások szűkítését, és a bérek mellett a bérleti díjakat vagy az értékpapírok hozamát is bevonnák a finanszírozásba. Az ellenzéki pártok megszorító programként értékelik a tervezetet, míg a szakorvosi és háziorvosi szövetségek szerint az orvosi díjazások megvágása az ellátás drasztikus romlásához és hosszabb várólistákhoz vezet. A szakszervezetek a munkavállalók védelmében már sztrájkot is hirdettek, így a konszenzus hiánya miatt a politikai feszültség tovább éleződik, olvasható a G7 elemzésében.
