Praxisközösség: jobb lesz a betegeknek?
Az alapellátásban dolgozóknak február 28-ig kell nyilatkozniuk arról az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) részére, hogy belépnek-e, és ha igen, milyen szintű praxisközösségbe lépnek be, írja az Index.
- Megjelent a praxisközösségekről szóló kormányrendelet
- Másfélszeresére emelkedik a fogászati finanszírozás forrása
- Praxisközösségi modellprogramok tapasztalatai és aktualitása
- Alapellátás: teljes a zűrzavar a béremelés körül
- Gulyás Gergely: A praxisközösségi együttműködés a feltétele a háziorvosi béremelésnek
A napokban megjelent rendelet szerint megkapják az ígért bértámogatást az alapellátásban dolgozó orvosok is, azaz a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogorvosok – mondta el az Indexnek Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának elnöke.
Ennek persze feltétele, hogy megalakuljanak a kormányzati kommunikációban tavaly ősz óta emlegetett, az alapellátás megmentésére szánt formációk, a praxisközösségek.
A praxisközösség a beteg szempontjából Gerle János szerint nem csak minőségi javulást, remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni, amikor háziorvoshoz, gyermekorvoshoz vagy fogorvoshoz fordul.
Például azért, mert számos betegséget jellemzően a fogorvos vesz először észre, ilyen lehet egy fogágybetegség, amikor olyan bakteriális fertőzés lép fel a szájban, amely hatással van az egész testre. Illetve egy fog gyökere körül kialakuló gyulladás mint gócbetegség is okozhat szívpanaszokat és vesebajokat.
Az eddig atomizáltan, egymástól elkülönültem dolgozó orvosok egy közösségbe tömörülve tudják majd egymást szakmailag támogatni, tanulhatnak egymástól. Ahogy a kórházban összeül egymással egyeztetni például a belgyógyász, az aneszteziológus és a kardiológus, úgy tarthat konzíliumot egymással a fogorvos és a háziorvos, a szakemberek alapellátásban is közösen gondolkodhatnak a bonyolultabb egészségügyi problémák megoldásain – magyarázza Gerle János.
