Pontok és alternatívák

A konkrét vállalásokat nélkülöző pártprogramokkal szemben egy-két szakmai szervezet igencsak határozott elvárásokat fogalmazott meg, így az új kormány nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen a gazdaság állapota szűk mozgásteret szab az új kabinet számára is. Az alapellátó orvosok érdekvédelmi szövetsége hat, a Magyar Gyógyszerészi Kamara tizenkét pontban foglalta össze követeléseit. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége vitára buzdító, lehetséges szerkezeti, struktúraváltási irányokat felvázoló tervezete sokféle lehetőséggel számol, ám a társaság kezdeményezése nem túl sikeres. Mint azt az elnökség közzétett nyilatkozata rögzíti: „A válaszadók közül többen a felkérést megtiszteltetésnek tekintették, de mégsem vállalkoztak a kérés teljesítésére, mivel sok éven át próbáltak hatást gyakorolni a magyar egészségügy reformjára, de azok az események, amelyek a reformmal kapcsolatban végbementek, arra késztették őket, hogy a témával kapcsolatos megnyilvánulásoktól elzárkózzanak.” A szövetség vezetői úgy vélik, a szakmai szervezeteknek – és így a MOTESZ-nek is – elsődleges felelőssége, hogy ezekhez a döntési alternatívákhoz szakmai (és ne politikai!) javaslatokat adjanak, és használható érveket sorakoztassanak fel. Amennyiben nem lesz konszenzuson alapuló javaslata az orvos-egészségügyi szakmának, akkor a politika a szakmák figyelembevétele nélkül dönthet és dönt is.
  A nagy pártok óvatosan, a kicsik bátrabban fogalmazták meg ágazati terveiket a 2010-es országgyűlési választásra. Egyre inkább úgy tűnik, az egészségügy olyan, mint a forró krumpli: mindenkinek égeti a kezét.

Folytatás a 4. oldalon