Tudomány
Pókméregből potencianövelő
2009. október 27. 11:11
A brazíliai vándorpók (Phoneutria nigri venter) csípése súlyos tüneteket, olykor halált okoz. Ám van egy figyelemre méltó hatása, férfiakon hosszan tartó merevedést (erekciót) okoz.
A brazíliai vándorpók, közkeletű nevén banánpók az egyik legveszélyesebb ízeltlábú a világon, megjelenése is félelmetes, a kifejlett példányok elérik a 10-12 cm-t. Banánpóknak azért hívják, mert feltételezik, hogy banánszállítmányokkal jut más földrészekre. Állandó tartózkodási helye az erdők aljnövényzete, Dél- és Közép-Amerikában a nagyvárosok tőszomszédságában is előfordul. Bár gyíkokkal, rágcsálókkal táplálkozik, nemritkán embert is megmar. Mérge gyorsan ható, és a központi idegrendszert támadja meg. Az anyag csekély mennyiségben öl, a hírhedt „fekete özvegy” mérgének csupán egy tizede, 6 ezred milligramm elég egy egér elpusztításához.
A pók marását kísérő, régóta felismert hatás, hogy férfiakon hosszan tartó – bár fájdalmas – merevedés (priapizmus) is létrejön, nemsokára a gyógyításban hasznosul.
Sikerült ugyanis időközben a pók mérgét pontosan analizálni. Ha egyik alkotóelemével, a Tx2-6 elnevezésű vegyülettel kezelnek kísérleti állatokat, azok hímvesszőjében a merevedésben kulcsszerepet játszó nitrogén-monoxid (NO) mennyisége jelentősen megnő. A vizsgálatokról egy éve a Toxicon című szaklapban, ez év szeptemberében pedig az American Heart Association chicagói konferenciáján számolt be Kenia Pedrosa Nunes brazil élettankutató.
A nitrogén-monoxid nélkülözhetetlen abban a biokémiai folyamatban, ami az erekciót közvetlenül biztosító anyag, a ciklikus guanozin monofoszfát (cGMP) termeléséhez szükséges. A ma forgalomban levő, merevedést segítő gyógyszerek úgy hatnak, hogy ennek a cGMP-nek a gyors elbomlását megakadályozzák. Kétségtelen, hogy a patikaszerek, élükön a legelső, az 1989-ben forgalomba hozott kék tablettával, forradalmi módon változtatták meg a merevedési zavar kezelését, ám nem mindig hatásosak. Ilyenkor maga a cGMP valószínűleg eleve hiányzik, vagy nem képződik elégséges mennyiségben. A Tx2-6 hatására fokozott mértékben képződő nitrogén-monoxid a helyzet megoldása.
Arnold Melman, a New York-i Montefiore Medical Center vezető urológusa szerint a pókméreg gyógyszerként való alkalmazásáról még korai beszélni, de a kísérletek újabb forradalmat sejtetnek. Az is lehetséges, hogy a nitrogén-monoxid mennyiségét növelő Tx2-6, valamint a cGMP lebontását gátló szerek együttes szedése adja majd a teljes sikert.
A pók marását kísérő, régóta felismert hatás, hogy férfiakon hosszan tartó – bár fájdalmas – merevedés (priapizmus) is létrejön, nemsokára a gyógyításban hasznosul.
Sikerült ugyanis időközben a pók mérgét pontosan analizálni. Ha egyik alkotóelemével, a Tx2-6 elnevezésű vegyülettel kezelnek kísérleti állatokat, azok hímvesszőjében a merevedésben kulcsszerepet játszó nitrogén-monoxid (NO) mennyisége jelentősen megnő. A vizsgálatokról egy éve a Toxicon című szaklapban, ez év szeptemberében pedig az American Heart Association chicagói konferenciáján számolt be Kenia Pedrosa Nunes brazil élettankutató.
A nitrogén-monoxid nélkülözhetetlen abban a biokémiai folyamatban, ami az erekciót közvetlenül biztosító anyag, a ciklikus guanozin monofoszfát (cGMP) termeléséhez szükséges. A ma forgalomban levő, merevedést segítő gyógyszerek úgy hatnak, hogy ennek a cGMP-nek a gyors elbomlását megakadályozzák. Kétségtelen, hogy a patikaszerek, élükön a legelső, az 1989-ben forgalomba hozott kék tablettával, forradalmi módon változtatták meg a merevedési zavar kezelését, ám nem mindig hatásosak. Ilyenkor maga a cGMP valószínűleg eleve hiányzik, vagy nem képződik elégséges mennyiségben. A Tx2-6 hatására fokozott mértékben képződő nitrogén-monoxid a helyzet megoldása.
Arnold Melman, a New York-i Montefiore Medical Center vezető urológusa szerint a pókméreg gyógyszerként való alkalmazásáról még korai beszélni, de a kísérletek újabb forradalmat sejtetnek. Az is lehetséges, hogy a nitrogén-monoxid mennyiségét növelő Tx2-6, valamint a cGMP lebontását gátló szerek együttes szedése adja majd a teljes sikert.
Dr. Szenczi Tóth Károly, Népszabadság Online
