Petesejt nélküli embriókat hoztak létre
Először hoztak létre embriókat nem petesejtből brit, német és japán kutatók, felfedezésükkel egy 200 éves tétel kérdőjeleződik meg.
A petesejtet megtermékenyítés nélkül fejlődésre lehet bírni, de az így létrejövő álembrió néhány nap múlva elhal, mivel életképtelen, nem indulnak el a kulcsfontosságú fejlődési folyamatok, amelyekhez az ivarsejt általi megtermékenyítésre van szükség. A Bathi Egyetem biológiai és biokémia tanszékének tudósai kifejlesztettek egy módszert, amellyel ilyen egér-álembriókba spermát fecskendeztek be, amivel lehetővé tették, hogy egészséges kisegerek szülessenek 24 százalékos sikerrel.
„Ez az első alkalom, hogy elértük az embriók teljes kifejlődését azáltal, hogy az álembriókba spermát fecskendeztünk. Eddig úgy tudtuk, hogy csak a petesejt képes az ivarsejt átprogramozására, hogy lehetővé váljon az embrionális fejlődés" – hangoztatta Tony Perry molekuláris embriológus, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány egyik szerzője.
„Munkánk megkérdőjelezi azt a dogmát – amely körülbelül 1827 óta él, amikor a korai embriológusok először figyeltek meg emlőspetesejteket, és 50 évvel később megtermékenyítést –, amely szerint csak az ivarsejt által megtermékenyített petesejt eredményezhet elevenszülést emlősöknél" – idézte Perryt a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A megszületett egerek teljesen egészségesek voltak, de a normális megtermékenyítéssel született egerekkel összevetve DNS-ük eltérő epigenetikai jegyeket hordozott. Az epigenetikai jegyek olyan kémiai módosítások, amelyek ki/bekapcsolóként szolgálnak sok gén számára. Ez azt jelenti, hogy a különböző epigenetikai pályák ugyanahhoz a fejlődési állomáshoz vezethetnek el, ez korábban nem volt közismert.
A felfedezés azt jelzi, hogy hosszú távon lehetővé válhat állatok, esetleg veszélyeztetett fajok tenyésztése nem petesejtek és ivarsejt felhasználásával, sőt az emberi meddőségi kezelésekben is.
„Ez izgalmas kutatás, amely segít többet megtudni arról, hogyan kezdődik az emberi élet, és mi vezérli az embriók életképességét, azokat a mechanizmusokat, amelyek fontosak a termékenységben. A jövőben ez jelentőséggel bírhat abban, hogyan kezeljük a meddőséget, bár az még igen távol van" – hangoztatta Paul Colville-Nash, a kutatást támogató brit Medical Research Council tagja.
