hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Egészségpolitika

PET/CT vizsgálatok Magyarországon – 2008

2008 második felében az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megvizsgálta és értékelte a pozitron emissziós tomográf-computer tomográf vagy számítógépes rétegvizsgálat (PET/CT) magyarországi hozzáférhetőségét. Ennek eredményeként született meg egy átfogó tanulmány, melynek főbb megállapításait itt közöljük.
A vizsgálatok igénybe vételére lehetőség van központi várólistára történő felkerüléssel közfinanszírozott formában, avagy 230–250 000 forint megfizetése ellenében várólista nélkül, magánfinanszírozással. A 2008. finanszírozási évben az E. Alap 8900 vizsgálatot finanszírozott, ez a szám 2009-ben 9900-ra emelkedik. 2007. november 1. és 2008. április 30. között a magánfinanszírozott vizsgálatok száma 688 volt.

Az országban jelenleg négy berendezéssel végezhetőek vizsgálatok, ebből három rendelkezik OEP-szerződéssel; a kecskeméti centrum saját forrásaiból, illetve magánfinanszírozással végez vizsgálatokat. A központi várólistára való felkerülésről 2007. január 1-je óta hat regionális várólista-bizottság dönt, azt pedig, hogy a beteg melyik szolgáltatóhoz kerül, egy betegelosztó számítógépes szoftver választja ki előre definiált szempontok alapján (szabad szolgáltatóválasztás tehát nincsen). A négy szolgáltató összkapacitása évente kb. 22 ezer vizsgálat elvégzésére elégséges, így kijelenthető, hogy közgazdasági értelemben a PET/CT-vizsgálatok piaca túlkínálatos.

Kapacitásbefogadásra 2004-ben és 2005-ben volt lehetőség, a PET-vizsgálatokat korábban is végző Debreceni Egyetem mellett a Pozitron-Diagnosztika Kft. és a PET-CT Orvosi, Diagnosztikai Kft. nyert befogadást. A PET/CT vizsgálatokért – a 2007. évi csökkentés után – az egészségbiztosító jelenleg egységesen 230 000 forintos összeget folyósít a szolgáltatók részére, miközben a pályázati szakaszban a Pozitron-Diagnosztika 150 000 forintos díjazással kalkulált (igaz, éves 4000-es vizsgálati kontingensre vonatkoztatva).
 
A különböző típusú vizsgálatok eltérő árazása mellett az Egészségbiztosítási Felügyelet megvizsgált két költségcsökkentési / vizsgálatszám-növelési lehetőséget is. Ennek oka az volt, hogy a 2004-ben és 2005-ben az OEP felé benyújtott kapacitásbefogadási pályázatban a szolgáltatók által megjelölt vizsgálati díjak meglehetősen széles spektrumon mozogtak.
 
  • 10%-os díjcsökkentés minimális módosítást jelent, a 20%-os csökkentéssel a 2007-es EüM. rendelet tervezet által említett szintre (180 000) csökkenthető a díjazás, a 30%-os csökkentés pedig a 2008-as kecskeméti – amortizációt nem tartalmazó – önköltség (163 014) és a Pozitron Diagnosztika 2004-es árajánlata (150 000) közé eső érték. A jelenlegi 230 000 forintos díjazás 10%, 20% vagy 30%-os csökkentésével és a megtakarítások 100%-ának újabb vizsgálatok finanszírozására történő fordításával 1100-4243-mal lenne növelhető a 2009-re tervezett 9900-as vizsgálatszám. Annak érdekében azonban, hogy a PET/CT által kiváltott ellátások értéke pontosan meghatározható legyen, az árverseny által generált megtakarítás egy részét további PET/CT-vizsgálatokra, a másik részét viszont pontos elemzések, értékelések finanszírozására javasoljuk fordítani (a várólista-bizottságok részvételével).
  • A tanulmány érintette azon lehetőséget is, melynek esetén az OEP 2009 és 2012 között a már 2008-ban finanszírozott 8900 vizsgálatot továbbra is 230 000 forintos áron, a következő négy évre tervezett vizsgálatszám-növekményt (1000+1800+2500+3100 = 8400) azonban már a kecskeméti önköltségen szerzi be. Ebben az esetben a Biztosító – az előző alternatívához képest – 562,7 millió forint megtakarítással szerezné be a Kormányhatározat által meghatározott éves vizsgálati kapacitásokat.
Mielőbb szükséges a bizottságok feladatkörének írásban történő pontosítása. Megfontolásra javasoljuk emellett a kérvények számának és az elutasítási rátának függvényében a bizottságok számára a feladat végzéséhez szükséges erőforrások biztosítását, illetve egy országos, a regionális (al)bizottságok működését koordináló bizottság létrehozását. Ennek a szervezetnek egyik kiemelt feladata lehetne a szükséges minőségügyi és egészség-gazdaságtani értékelések lefolytatása. A működés fedezeteként többek között az árverseny által generált megtakarítás szolgálhatna.

Mind az indikáló orvosi szakmák, mind az E. Alap által finanszírozható indikációk körének bővítése sürgető feladatot jelent. A várólista-bizottságok valódi szakmai szűrőként történő működése és működésük egységesítése garanciát jelenthet arra nézve, hogy az indikáló szakmák és a PET/CT-vel vizsgálható betegségek (illetve az egyes betegségek jól definiált céllal történő) körének bővítése ne vezessen egészség-gazdaságtanilag nem hatékony vizsgálatok elvégzéséhez. A 2008. áprilisában megtartott Országos PET-CT Konszenzus Konferencia Állásfoglalása alapján „A1” minősítést kapott ÉS a jelenlegi jogszabályok által közfinanszírozással igénybe vehető betegségek incidenciája 47 ezer, azaz ha minden jelenleg vizsgálatra jogosult beteg igénybe venné a PET/CT-diagnosztikát, akkor az igények már jelenleg is többszörösen meghaladnák a lehetőségeket. Komoly hozzáférésbeli problémákat jelez, hogy ehhez képest a jelenleg rendelkezésre álló vizsgálatszám kihasználása sem történik meg teljes egészében. A rendelkezésre álló források ismeretében és a szükséges – egészségnyereséget is figyelembe vevő – egészség-gazdaságtani számítások elvégzését követően szükséges lehet az előirányzott vizsgálatszámok esetleges módosítása is.

Weisz Júlia; Forrás: EBF

cimkék

Könyveink