Pécsi kutatás segíthet a bipoláris betegek gyorsabb diagnosztikájában
A bipoláris affektív zavar diagnózisának felállítása nem könnyű, sokszor évek telnek el, mire kiderül, hogy a beteg ebben szenved. Oka, hogy a kórképnek több altípusa van, amikben a mániás és depressziós fázisok eltérő erősséggel és módon, és nem egyszer elmosódottan jelennek meg. Indokolt tehát a betegség minél részletesebb és pontosabb megismerése, már csak azért is, mert Magyarországon a népesség 5-6 százaléka, azaz több százezer ember érintett. Tényi Tamás professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója és kutatócsoportja az elmúlt években több olyan új felfedezésre jutott, amelyek segíthetik a betegek könnyebb és gyorsabb diagnózishoz jutását.
Helyes diagnózis esetén a bipoláris betegség gyógyszeresen jól befolyásolható, számos páciens esetében ez évtizedekig tartó tünetmentességet jelent. A több százezres betegpopulációban azonban szép számmal lehetnek olyanok, akiket tévesen, gyakran csak depressziósnak vagy személyiségzavarral küzdőnek titulálnak. A betegség tünettanára, kórlefolyására és kóreredetére vonatkozóan már az 1990-es évek óta folytatnak kutatásokat a pécsi szakemberek. Napjainkban a Nemzeti Idegtudományi Laboratóriumban többek között olyan markerek, jellemzők feltárásával foglalkoznak, amelyek a betegségre jellemzőek, és amelyek annak biológiai lényegéhez, feltehetően genetikailag meghatározott jellegéhez kapcsolódnak.
2017-ben jelent meg egy tudományos közleményünk arról, hogy a minor fizikális anomáliák a bipoláris betegekben gyakoribbak, mint a normál populációban. Ezek apró, klinikailag és kozmetikailag is jelentéktelen eltérések a testen, amikből több mint ötvenet találtunk. Ilyen lehet a dupla hajforgó, a szélesebb rés a nagylábujj és a második ujj között, vagy a kissé távolabb álló szemek, amik mind a korai agyfejlődés zavarára utalnak. Vizsgálataink rámutattak arra is, hogy a bipoláris betegek mentalizációja - ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk megérteni embertársaink szándékait és viselkedésük mozgatórugóit - is károsodott, ami közvetlen kapcsolatban van az utalásos beszéd megértésével - nyilatkozta Tényi Tamás.
Mint mondta, legfrissebb kutatásaik során egy novellaelemzési teszttel vizsgálták a mentalizációt bipoláris és egészséges emberek körében, ami skizofrén betegeknél már hasznosnak bizonyult. Ehhez Ernest Hemingway: Valami véget ér című művét vették alapul, ami egy pár szakításáról szól. Ez egy érzékeny módszer a mentalizáció, empátia mérésére, mivel Hemingway sokszor tömör, nem teljesen világos vezetésű novellái igénylik az olvasó aktív mentalizáló, empatikus közreműködését, ami még a normál kontrollcsoport számára is kihívást jelent. Éppen ebben rejlik a lényege: a teszt által a betegség enyhe fokban való megjelenésére is következtetni lehet.
A tesztet David Dodell-Feder angolszász szerző alkalmazta először egészséges egyetemisták körében. A pécsi szakemberek adaptálták és validálták magyar nyelvre, és a világon elsőként használták pszichopatológiai célra. A skizofrén betegek után 2024-ben a bipolárisoknál is sikerült igazolniuk a mentalizációs zavart, és ennek ismerete nagyban hozzájárulhat a diagnózis könnyebb és gyorsabb felállításához.
Ugyancsak a klinikusok munkáját segítik - egyben a betegség genetikai meghatározottságára is utalnak - a tünetmentes hozzátartozókon végzett, új, funkcionális MRI-vizsgálatok, amik náluk is igazolták a rosszabb mentalizációs képességet és a minor fizikális anomáliák gyakoribb előfordulását, ezúttal a magas szájpadot és a hosszanti talpbarázdát.
Statisztikai adatok is mutatják, hogy a skizofrén és a bipoláris betegek nagyobb arányban követnek el öngyilkosságot, mint az átlagpopuláció, ezért ebben a témában is intenzív kutatások zajlanak. Klinikánk felvette a kapcsolatot egy New York-i professzorral, Igor Galynkerrel, aki kidolgozott egy skálát az öngyilkosság jelzésére, amit pilot-jelleggel bevezettünk klinikánkon is. Az amerikai kutatócsoporttal hamarosan megjelenik az első közös közleményünk, amiben a pécsi pilot-adatokat elemeztük, és azt találtuk, hogy ez a skála nagyon érzékenyen jelzi a szuicid veszélyt. Újdonsága, hogy szűrő jelleggel két dologra kérdez rá: érez-e az illető csapdába esettséget, illetve elborítják-e olyan gondolatok, amelyek ellen nem tud mit tenni. Ez a két bevezető kérdés nagy érzékenységgel és jó specifitással tudja elkülöníteni azokat, akik valóban veszélyben vannak. Tudományos eredményeink a klinikai közbeszédben is hasznosulnak, olyan fogalmakat használunk, amelyeket néhány éve még egyáltalán nem. A kutatások tehát elérték valódi hasznukat, mert részeivé váltak a mindennapi klinikai gyakorlatnak - húzta alá Tényi Tamás.
A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tématerületi Kiválósági Programjának Egészség alprogramja keretében zajlik, azzal a céllal, hogy feltárja az idegrendszer működésének és betegségeinek alapvető mechanizmusait, és új terápiás lehetőségeket fejlesszen.
