Parlament: a többletforrásoktól a Szent János kórházig
Az egészséggügy többletforrásai, a mentők és az ellátásbeli hiányosságok is szóba kerültek a többi közt hétfőn a T. Házban.
Párbeszéd: a Szent János kórházban súlyos ellátásbeli hiányok tapasztalhatók
Tordai Bence (Párbeszéd) a Szent János kórházban tapasztalható, súlyos ellátásbeli hiányokról beszélt, amelyek szavai szerint alapvetően veszélyeztetik a Budán és az agglomerációban élő több százezer ember egészségügyi ellátását. Tavaly a 158 fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben összesen több mint 500 helyettesítési kijelölés történt, ezek közül 35 érintette a János kórházat, idézte fel.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy Buda 2010 előtt veszített kórházakat, a kormány azóta a fejlesztésre törekszik. Jelentős felújítások történtek a Szent János kórházban is, összességében pedig az Egészséges Budapest program keretében 140 milliárd forint jutott fővárosi egészségügyi fejlesztésekre, beruházásokra az elmúlt években. Mindemellett az orvosbérek emelkedése, a hálapénz kivezetése is érezteti a pozitív hatásait minden kórházban, közölte.
DK: kudarc az egyetemek modellváltása
Barkóczi Balázs (DK) szerint mára világossá vált, hogy az egyetemek modellváltása, "a fenntartó alapítványok felpumpálása fideszes csinovnyikokkal, és az egyetemi vagyon kiszervezése a közfelügyelet alól" teljes kudarc. Sérelmezte, hogy a magyar hallgatók és oktatók kiestek az Erasmus mobilitási programból és az egyetemeket kizárták az uniós fejlesztési forrásokból, végül pedig azt kérdezte, mikor adják vissza a magyaroknak "a haverjaiknak kiszervezett közvagyont".
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában sikeresnek nevezte az egyetemi modellváltást, a tudományos teljesítmény 30 százalékkal nőtt, és a világ két vezető egyetemi rangsorában 12 magyar egyetem szerepel már a világ legjobb öt százalékában. Arra is rámutatott: a 2024-25-ös felvételin 129 730-an jelentkeztek a felsőoktatásba, ami rekordot jelent. Közölte: az Európai Bizottság Erasmus-programmal kapcsolatos döntését az Európai Bíróság előtt támadják meg.
A DK mentőállomások felújítását sürgette
Földi Judit (DK) szerint egyre nagyobb a baj a mentőállomásoknál, a kormány, ameddig csak lehet, halogatja a felújításokat, a mentőszolgálatnak pedig nincsen saját bevétele, hogy maga végezze el a beruházásokat. Felidézte, hogy a mentőszolgálat 2021-ben 24 mentőállomás felújítását tervezte 2,5 milliárd forintból, de a projektből szinte semmi nem valósult meg. Miért várja meg a kormány, amíg rászakad az épület azokra, akik nap mint nap életeket mentenek? - kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, szemben a képviselő pártjával, amely csökkentette a mentőszolgálatnál dolgozók fizetését, a mostani kormány 27 milliárd forintról 93 milliárd forintra emelte a mentőszolgálat költségvetését. Hozzátette, 107 mentőállomást újítottak fel, 41 új jött létre. Fizetésemelések, mentőállomás-felújítások, új mentőautók vásárlása - összegezte a kormány intézkedéseit.
MSZP: mikor biztosít a kormány érdemi többletforrásokat az egészségügy számára?
Gurmai Zita (MSZP) a magyar egészségügy súlyos állapotát tette szóvá. Kevés pénz jut a gyógyításra, nagy a szakemberhiány, az ellátórendszer elavult, az orvosok és az ápolók túlterheltek. Ez a fideszes egészségügy tragédia, fogalmazott. Kitért arra, hogy évente 60 ezer ember hal meg olyan okok miatt, amelyek szűrésekkel és kezelésekkel elkerülhetőek lennének. Csaknem egymillió magyar embernek nincs háziorvosa, 210 ezer gyermeknek nincs saját házi gyermekorvosa. A kormány láthatóan nem tesz semmit a megoldásért, vélte. Mikor biztosítanak érdemi többletforrást az egészségügy számára? - kérdezte.
Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára felidézte, hogy amikor a szocialisták voltak kormányon, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy az egészségügyre nincs több pénz, legfeljebb az évi 1500 milliárd forint hatékonyabb elköltésén lehet elgondolkodni a pazarlás és a párhuzamosságok megszüntetésével. Eközben a mostani kormány 2500 milliárd forinttal növelte a kasszát. Kitért arra, hogy a baloldali kormányok elbocsátottak hatezer egészségügyi dolgozót, most azonban mintegy nyolcezerrel több orvos dolgozik. A kórházbezárásokkal szemben a jelenlegi kormány felújított 91 kórházat. A szocialisták elvettek egyhavi bért, ezzel szemben jelentősen nőtt az egészségügyi dolgozók, orvosok bére is, miközben kiiktatták a hálapénzt, sorolta.
