Tudomány
Öt rizikófaktor kiiktatásával öt évvel növekedne a várható élettartam
2009. október 31. 11:08
.jpg)
Az öt legfontosabb egészségügyi rizikófaktor kiiktatása révén sok millió idő előtti elhalálozást lehetne megelőzni, a várható élettartam pedig globálisan csaknem öt évvel emelkedne – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb jelentéséből.
A gyermekkori alultápláltság, a védekezés nélküli nemi érintkezés, az alkohol, a rossz higiénés körülmények, valamint a magas vérnyomás miatt következik be az évenkénti 60 millió idő előtti elhalálozások negyede a világon A tehetősebb országokban viszont a túlsúlyosság és az elhízás okoz még nagyobb gondot. A túlsúlyosság számlájára több haláleset írható, mint az alultápláltságéra.
„A világnak nagyon komoly, széles körben elterjedt egészségügyi kockázati tényezőkkel kell szembenéznie” – hangsúlyozza a WHO amely a 24 legkomolyabb rizikófaktort vette górcső alá. Ilyen a magas vérnyomás, amely világszerte a halálesetek 13 százalékáért felelős, a dohányzás (9 százalék), a magas vércukorértékek (6 százalék), a mozgásszegény életmód (6 százalék), valamint a túlsúlyosság és az elhízás (5 százalék). Ezek a tényezők növelik a krónikus betegségek, valamint olyan gyilkos kórok kialakulásának valószínűségét, mint a szívbetegségek, a diabétesz és a rosszindulatú daganatok. Ezek minden országot, minden jövedelmi csoportot sújtanak – emeli ki a WHO.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a kockázati tényezők felismerésével olyan egészségügyi stratégiákat lehet kidolgozni, amely révén a legszélesebb körben és költségérzékeny módon lehet javítani a lakosság egészségügyi állapotán. „A lakosság egészségügyi állapotának javulásával ennek haszna megsokszorozódik. A betegségek jelentette terhek csökkenésével a szegény országokban növekszenek a bevételek, s ezeket az egészségügyi ellátásban lévő aránytalanságok felszámolására lehet fordítani” – hangsúlyozza a jelentés. Míg korábban az olyan súlyos rizikófaktorokat, mint a dohányzás, túlsúlyosság, elhízás általában a gazdagabb országok átkának tartották, újabban ezek következményeinek háromnegyede már a szegény és fejlődő országokban jelentkezik.
„Az egészségügyi rizikófaktorok átmeneti stádiumban vannak: a lakosság öregszik annak köszönhetően, hogy leküzdöttük a fertőző betegségeket, ugyanakkor változik a fizikai aktivitás, az étkezési, alkoholfogyasztási és dohányzási szokások” – emeli ki a jelentés. A WHO a 2004-es, azaz a legújabb elérhető megbetegedési és halálozási statisztikák alapján kimutatta miként „globalizálódnak” a kockázati tényezők. Ennek alapján a szervezet arra figyelmeztet, hogy a fejlődő országoknak kétféle megbetegedési és halálozási kockázattal kell szembenéznie. „Ezek az országok mindmáig szenvednek a szegénységtől, az alultápláltságtól, a lakosság egészségi állapotára kihat a védekezés nélküli nemi érintkezés, a szennyezett víz és a rossz higiéniás körülmények. Ugyanakkor már éreztetik hatásukat azok az étrendi kockázati tényezők is, amelyek magas vérnyomáshoz, magas koleszterinszinthez és elhízáshoz vezetnek” – emeli ki a jelentés.
A WHO szerint amennyiben 2004-ben a jelentésben szereplő kockázati tényezők nem léteztek volna, a világ lakosságának várható élettartama csaknem egy évtizeddel magasabb lenne.
„A világnak nagyon komoly, széles körben elterjedt egészségügyi kockázati tényezőkkel kell szembenéznie” – hangsúlyozza a WHO amely a 24 legkomolyabb rizikófaktort vette górcső alá. Ilyen a magas vérnyomás, amely világszerte a halálesetek 13 százalékáért felelős, a dohányzás (9 százalék), a magas vércukorértékek (6 százalék), a mozgásszegény életmód (6 százalék), valamint a túlsúlyosság és az elhízás (5 százalék). Ezek a tényezők növelik a krónikus betegségek, valamint olyan gyilkos kórok kialakulásának valószínűségét, mint a szívbetegségek, a diabétesz és a rosszindulatú daganatok. Ezek minden országot, minden jövedelmi csoportot sújtanak – emeli ki a WHO.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a kockázati tényezők felismerésével olyan egészségügyi stratégiákat lehet kidolgozni, amely révén a legszélesebb körben és költségérzékeny módon lehet javítani a lakosság egészségügyi állapotán. „A lakosság egészségügyi állapotának javulásával ennek haszna megsokszorozódik. A betegségek jelentette terhek csökkenésével a szegény országokban növekszenek a bevételek, s ezeket az egészségügyi ellátásban lévő aránytalanságok felszámolására lehet fordítani” – hangsúlyozza a jelentés. Míg korábban az olyan súlyos rizikófaktorokat, mint a dohányzás, túlsúlyosság, elhízás általában a gazdagabb országok átkának tartották, újabban ezek következményeinek háromnegyede már a szegény és fejlődő országokban jelentkezik.
„Az egészségügyi rizikófaktorok átmeneti stádiumban vannak: a lakosság öregszik annak köszönhetően, hogy leküzdöttük a fertőző betegségeket, ugyanakkor változik a fizikai aktivitás, az étkezési, alkoholfogyasztási és dohányzási szokások” – emeli ki a jelentés. A WHO a 2004-es, azaz a legújabb elérhető megbetegedési és halálozási statisztikák alapján kimutatta miként „globalizálódnak” a kockázati tényezők. Ennek alapján a szervezet arra figyelmeztet, hogy a fejlődő országoknak kétféle megbetegedési és halálozási kockázattal kell szembenéznie. „Ezek az országok mindmáig szenvednek a szegénységtől, az alultápláltságtól, a lakosság egészségi állapotára kihat a védekezés nélküli nemi érintkezés, a szennyezett víz és a rossz higiéniás körülmények. Ugyanakkor már éreztetik hatásukat azok az étrendi kockázati tényezők is, amelyek magas vérnyomáshoz, magas koleszterinszinthez és elhízáshoz vezetnek” – emeli ki a jelentés.
A WHO szerint amennyiben 2004-ben a jelentésben szereplő kockázati tényezők nem léteztek volna, a világ lakosságának várható élettartama csaknem egy évtizeddel magasabb lenne.
MTI
