Öt dolog, ami bizonyítottan rákkeltő az IARC szerint

Az IARC négy, a rákkeltőként nem osztályozhatótól az emberben bizonyítottan rákkeltő hatásúig terjedő kategóriába sorolja be az ágenseket. Az 1-es kategóriájába olyan ágensek kerülnek, amelyek esetében elegendő megbízható bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kijelentsük: rákot okozhatnak az emberben. Ez a WHO szerint általában olyan epidemiológiai kutatások eredményein alapul, amikben meg tudták állapítani az összefüggést az adott anyag, sugárzás vagy más hatás és a daganatos megbetegedések kialakulása között, írja a Qubit.

1. A Nap

A földi élet hatalmas paradoxona, hogy a Nap nélkül elképzelhetetlen lenne, a Nap által kibocsátott ultraibolya sugárzás ugyanakkor veszélyes az élőlényekre. Ez megmagyarázza a szárazföldi élet kialakulásának rejtélyét is, hiszen az első vízi állatok csak a DNS-t leginkább roncsoló, rövid hullámhosszú UV-C-t teljesen és közepes hullámhosszú UV-B-t nagyrészt elnyelő ózonréteg kialakulása után merészkedtek a szárazföldre. A felszínre eljutó UV-B közvetlenül is képes komolyabb hibákat okozni a DNS struktúrájában, míg a hosszú hullámhosszú UV-A indirekt módon vezethet ilyen elváltozásokhoz. Ezekkel a az emberi szervezet DNS-hibajavító vagy a károsodott sejtet kiiktató mechanizmusai nem mindig tudnak megbirkózni, ami daganatok kialakulásához vezethet. A Nap ultraibolya sugárzása a bőrrákos esetek közel 93 százalékáért felelős, így kutatók szerint biztonságos napozásról nem igazán lehet beszélni.

2. A dohányzás

A dohányzás és passzív dohányzás által okozott daganatos megbetegedések évente több millió áldozatot követelnek, és az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az összes diagnosztizált rákos megbetegedés 40 százalékát teszik ki. A cigaretták elszívása közben többek közt policiklikus aromás szénhidrogének szabadulnak fel, a füstmentes dohánytermékek használatából pedig nitrózaminok jutnak a szervezetbe, ahol azok a sejtekben a DNS-hez tudnak kötni. Amint Stephen Hecht és Dorothy Hatsukami egy tavalyi tanulmányban összefoglalják, ha a szervezet nem javítja ki az így létrejövő, DNS-adduktoknak nevezett struktúrákat, azok permanens mutációkat hagyhatnak a genomban, köztük a sejtosztódást szabályozó és tumorok kialakulását gátló kritikus génekben. A dohányzás vagy a dohányfüstnek történő kitettség így daganatok kialakulásához vezethet a tüdőben, a gégében, a szájüregben és a test más területein.

3. A benzol

Az IRC öt éve tartja számon rákkeltőként az elsősorban cigarettafüstben, valamint benzinben előforduló benzolt, ami a leukémia kialakulásának rizikóját növeli. Miután egy független laboratórium a szennyeződésként jelenlévő és semmilyen koncentrációban sem biztonságos molekulát 180 amerikai testápoló termékben, köztük dezodorokban, naptejekben és kézfertőtlenítőkben tavaly kimutatta, a gyártók visszavonták őket.

4. Az alkohol

Az IARC a tudományos konszenzus alapján 2012 óta az alkoholfogyasztást is bizonyítottan rákkeltőként kezeli. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet szerint az alkoholfogyasztás megnöveli a feji-nyaki daganatok, a mellrák, a nyelőcsőrák, a májrák és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, elsősorban az anyagcsere során etanolból keletkező acetaldehid DNS-károsító hatásán keresztül.

A WHO januári közleménye szerint a legújabb európai adatok azt mutatják, hogy az alkoholhoz köthető rákos megbetegedések feléért enyhe vagy közepes alkoholfogyasztás felelős, amihez hetente kevesebb mint 3,5 liter sört vagy 1,5 liter bort kell meginni. A szervezet szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ezért nincs olyan szint, ami alatt biztonságos lenne az alkoholfogyasztás. Ha pedig kombináljuk a dohányzást és alkoholfogyasztást, a különálló rizikófaktoraik összeadódásnál is jobban emelkedhet egyes daganattípusok kialakulásának kockázata.

5. Az EBV

Évek óta ismert, hogy az összes rákos megbetegedés 1,5 százaléka az egyik legelterjedtebb emberi kórokozóhoz, az Epstein–Barr vírushoz (EBV) köthető. A vírust, ami élete során a globális népesség 95 százalékát megfertőzi, először 1964-ben izolálták az afrikai Burkitt-limfóma sejtekből, és a kutatók azóta valószínűsítik, hogy a vírus szerepet játszik a daganatos megbetegedések kialakulásában. Az immunrendszer B-limfocita sejtjeit és hámsejteket célzó vírus fertőző mononucleosist okoz, ami gyermekkorban általában tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel jár, míg felnőtteknél súlyosabb, részben influenzaszerű tünetekkel jelentkezik.

Más herpeszvírusokhoz hasonlóan az EBV is hosszú távú, látens fertőzést okozhat, ami egyes embereknél lehetőséget teremt arra, hogy a kórokozó tartósan hozzájáruljon daganatok kialakulásához – írta Paul Farrell, az Imperial College London virológusa egy 2019-es átfogó tanulmányában. Az EBV által megfertőzött sejttípusok alapján nem meglepő, hogy leginkább limfómák és hámsejtekből kiinduló karcinómák kialakulásával köthető össze, amiket egy idén áprilisi kutatás szerint a vírus egyik fehérjéje által okozott kromoszómatörések indíthatnak el. A vírust tavaly a sclerosis multiplex (MS), az idegrendszert érintő autoimmun megbetegedés kialakulásának elsődleges okozójaként is megjelölték. Jelenleg nem létezik rá elfogadott vakcina vagy bizonyítottan hatásos antivirális terápia, de a fejlesztés nagy erőkkel zajlik.