Őssejt-terápia lehet a koronavírus egyik gyógymódja?
A tudomány még nem találta meg a legjobb módszert a koronavírusban megfertőzöttek gyógyítására, de az őssejt-terápia is felkerült a lehetséges hatékony gyógymódok közé. A világon jelenleg is többszáz kutatóközpontban vizsgálják, hogyan tudják csökkenteni a betegek szervezetébe juttatott mesenchymális (szöveti) őssejtek a koronavírus-fertőzés okozta tüdőkárosodást és a légzőszervekben kialakult gyulladást.
- A FamiCord vette át a Cryo őssejtmintáit
- Ez lehet a kulcs a Parkinson-kór gyógyításához
- A csodadoktorok és a laza szabályozás rontják a regenerációs orvoslás kilátásait
- Kulcsfontosságú lépés a testen kívüli szervnövesztéshez
- Szuperidős sejteket programoztak őssejtekké
- A második beteg gyógyult meg HIV-fertőzésből őssejtterápiával
Az orvostudomány régóta ismeri az őssejtek azon különleges képességét, hogy számukban sokszorozódnak és bizonyos sejtfunkciókra tudnak specializálódni, ezzel segítik elő a szervezet regenerálódását, egy betegségben károsodott szerv vagy szövet elhalt sejtjeinek pótlását. Képesek felvenni különböző elhalt sejtek szerepét és ezekben a funkciókban osztódni, valamint gyulladásgátló-, csillapító hatásukkal is elősegítik a szervezet regenerálódását Az őssejtek gyógyászatban történő alkalmazása tulajdonképpen szervezetünk egészséges működésre törekvésének megismerésén és mesterséges előállításán alapszik.
Az emberi szervezet öngyógyító mechanizmusában egyik főszerepet játszó őssejt-forma, a mesenchymális (szöveti) őssejt. Ezeknek az őssejteknek gyógyászati célból történő legyűjtésére több forrás is rendelkezésre áll, mint például a zsírszövet, a csontvelő, de az egyik legoptimálisabb formában a születéskor, a köldökzsinór-szövetben van jelen, esetleges felhasználásra abból kitenyészthető.
A koronavírus járvány elleni ádáz küzdelemben az őssejt-terápia is felkerült az alkalmazható lehetséges gyógymódok közé, amely gyakorlati alkalmazását azonban a vakcinák esetében is megismert módon, alapos klinikai vizsgálatok előzik meg.
Az elmélet szerint és a klinikai vizsgálatok alapján, a beteg szervezetébe jutatott mesenchymális őssejtek csökkenteni tudják a vírusfertőzés okozta tüdőkárosodást és a légzőszervekben kialakult gyulladást. Mivel ezen őssejtek nem tartalmazzák azt az enzimet, amelyhez a SARS-CoV-2 vírus kötődni tud, így a mesenchymális őssejtek ellenállóak a kórokozóval szemben.
„A világon több mint száz ilyen irányú kutatás folyik, több megközelítésben. Vannak olyan vizsgálatok, ahol a fertőzött zsírszövetéből kinyert őssejtekkel végzik a terápiát, de ígéretesnek bizonyul és több tudományos munkacsoport dolgozik a köldökzsinór-szövetből kinyerhető őssejtekből előállított készítmények alkalmazásán. A klinikai vizsgálatokat nyilvántartó clinicaltrials.gov honlap szerint jelenleg 252 őssejtes kutatás zajlik a világon (lásd ábra), melyek célpontjában a tüdőbetegségek kezelése áll, és közel 80 kifejezetten a koronavírusos betegek őssejt-terápiáját vizsgálja”, mondta el jelenleg folyó kutatásokról Fekete Zoltán, az FH Biobank őssejt programjának vezetője.
„Reméljük, hogy a COVID-19 világjárványt a vakcina megérkezésével hamarosan magunk mögött tudhatjuk, de a vírus-fertőzés okozta megbetegedések őssejtes kezelésére irányuló vizsgálatok újabb igazolása annak, milyen perspektívákat ígér az őssejtek gyógyászati alkalmazása általában” – tette hozzá a szakember.