ORVOSLÁS SZÁMOKBAN

A morfint Friedrich Wilhelm Adam Sertürner német gyógyszerész fedezte fel 1805-ben.

A sztetoszkópot René Théophile Hyacinthe Laennec francia orvos találta fel 1816-ban.

Az injekciós fecskendőre illeszthető tűt Charles Gabriel Pravaz francia sebész dolgozta ki 1831-ben, előtte a fecskendő tartalmát vagy a testnyílásokon, vagy a bőrön ejtett metszésen át juttatták a szervezetbe.

A rögzítősínhez a gipszkötést Louis Joseph Seutin belga orvos találta ki 1835-ben. Nálunk Balassa János sebészorvos szerzett nagy elismerést a gipszkötés első alkalmazójaként.

1844-ben dr. Horace Wells használt először érzéstelenítést egy foghúzáshoz.

A nitroglicerin néven ismert robbanóanyagot először szívgyógyszerként használták, elsőként Ascanio Sobrero olasz kémikus állította elő Párizsban, 1847-ben. Pasteur

1857-ben kísérletekkel igazolta a fokhagyma baktérium- és gombaölő hatását.

A szívműködés vizsgálatára szolgáló kardiográfot Étienne Jules Marey francia fiziológus találta fel 1861-ben.

Értekezés a kövérségről címmel 1864-ben megjelentetett könyvében elsőként Wilbur Atwater hirdetett kíméletlen harcot a szénhidrátok ellen.

Morrison angol fogorvos1870-ben találta fel az első – kézi hajtású, kötéláttétellel működő – fogorvosi fúrógépet. 1872-ben Ernst Abbe dolgozta ki a mikroszkóp elméletét.

Robert Koch 1876-ban megtalálta a lépfene baktérium eredetét. 1884-ben hajtották végre az első sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi petesejten.

Felix Hoffmann 1887-ben fejlesztette ki a Bayer Műveknél a heroint és az aszpirint (ez utóbbit a német hatóságok 1899-ben jegyezték be). A heroint gyógyszerként használták köhögés, fájdalmak, depresszió, légcsőhurut, asztma, hallucinációk, epilepszia, nimfománia, maszturbálási kényszer és gyomorrák ellen.

Élő ember szemének recehártyájáról először két német tudós, Oswald Gerloff és Georg Meissner készített fényképfelvételt 1892-ben.

Scipione Riva Rocci 1896-ban olasz gyermekgyógyász a higany-manométeres vérnyomásmérő feltalálásával gazdagítja az orvostudományt.

Az első magyar orvosnő Hugonnai Vilma (1847–1922) volt. Zürichben szerzett orvosi diplomáját Magyarországon csupán 1897-ben ismerték el, addig csak bábaként dolgozhatott.