Orális véralvadásgátlóé az „Év Gyógyszere 2011” díj
A szívritmuszavarok egyes formájában (nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban) szenvedő betegeknél a vérrögképződés megelőzésében alkalmazott készítmény 50 év után az első olyan új hatásmechanizmusú véralvadásgátló, amely törzskönyvet kapott Európában.
Az „Év Gyógyszere” elismerést a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság minden évben az év legjelentősebb innovációt képviselő gyógyszerkészítményének ítéli oda, amely áttörő tudományos felfedezésen alapul, valamilyen szempontból hiánypótló szerepet tölt be a terápiában. A kiválasztott új terápiás eljárás nemzetközi szinten is mérföldkő a pitvarfibrilláció következtében fellépő agyvérzés és a szisztémás embolizáció megelőzésében” – mondta a díjátadón prof. dr. Fürst Zsuzsanna, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke.
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, amely a kor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkezik. A szív nem megfelelő működése miatt a pitvarokban vér maradhat vissza, ami felhalmozódva megalvadhat és vérrögöt képezhet. A vérrögök a véráramba kerülve ötszörösére növelik a szélütés kockázatát, ezért a pitvarfibrilláló betegek folyamatos véralvadásgátló kezelése szükséges.
A 2011-es Év Gyógyszere a korábban kifejlesztett K-vitamin antagonistákkal szemben kiszámítható és egyenletes véralvadásgátlást biztosít.
„Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy az új hatásmechanizmusú véralvadásgátló készítményünk 2011-ben egyedüli díjazottként nyerte el az „Év Gyógyszere” díjat – mondta dr. Zalai Gábor, a Boehringer Ingelheim magyarországi vállalatának igazgatója.
A gyógyszer törzskönyvezése a RE-LY vizsgálat eredményein alapul, amely 18113 beteg bevonásával bizonyította a korábbi terápiához képest a megnövekedett hatékonyságot és biztonságosságot. Az eredmények alátámasztották, hogy az új, szájon át szedhető véralvadásgátló készítmény akár 35 százalékkal képes csökkenteni a stroke és a szisztémás embolizáció kockázatát a korábbi terápiához képest, emellett jelentősen visszaszorítja a súlyos vérzéses szövődmények kialakulásának gyakoriságát is. További előnye, hogy nincs szükség a véralvadás rendszeres laboratóriumi ellenőrzésére és a gyógyszeradag gyakori módosítására, valamint csekély a gyógyszerekkel vagy élelmiszerekkel való kölcsönhatás esélye.
A pitvarfibrilláció súlyos szövődményei óriási terhet jelentenek a nemzetgazdaság számára is, mivel a pitvarfibrilláció okozta stroke rendszerint súlyosabb lefolyású, mint a nem pitvarfibrilláció eredetű, továbbá a betegség közvetlen orvosi és járulékos (táppénz, rokkantosítás, ápolás stb.) költsége is rendkívül magas. A gyógyszerek gazdaságos alkalmazását értékelő legjelentősebb európai Bizottság (brit NICE Bizottság) által lefolytatott gazdasági értékelés szerint bizonyítást nyert, hogy az új orális véralvadásgátló első vonalbeli alkalmazása a stroke és a szervrendszeri vérrögképződés megelőzésére költséghatékony a standard terápiához viszonyítva.
A készítményt stroke prevenció indikációban közel 70 országban – többek között az USA-ban, Európában (ezen belül számos kelet-európai országban) Kanadában, Japánban, Izraelben, Malajziában – már támogatott terápiaként alkalmazzák. Európában 2011 augusztusában törzskönyvezték a gyógyszert, így már elérhető a hazai betegek számára is. A várakozások szerint hamarosan bekerül az OEP által támogatott készítmények körébe.
A pitvarfibrillációról számokban
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, mely a magyar lakosság több mint 1 százalékát, azaz több mint 100 000 diagnosztizált beteget érint. A 60 évesnél idősebb felnőttek 2-4 százalékánál, míg a 80 év felettiek 10 százalékánál jelentkezik. A nem diagnosztizált betegekkel együtt a betegek száma elérheti a 200 000 főt is.
A Magyarországon előforduló érelzáródásos stroke egyötöde szív eredetű okra vezethető vissza, melynek hátterében az esetek többségében a pitvarfibrilláció áll. Az agyi katasztrófák jelentőségét kiemeli, hogy a stroke-ot elszenvedett betegek 25-30 százaléka az első évben, míg további 5 százaléka a második évben meghal. A túlélők negyede-fele a stroke-ot követően valamilyen mértékben mások segítségére szorul, mindössze a betegek tizede tér vissza korábbi normális életviteléhez.
