"Az államtitkárnak nem kellene megsértődnie"
Ónod-Szűcs: Magyarországon jó a járványügyi helyzet
Magyarország járványügyi helyzete jó, és a kanyarójárvánnyal összefüggésben a hatóságok és az egészségügyi intézmények megfelelően elláták a feladatukat, mondta az egészségügyért felelős államtitkár a parlament népjóléti bizottsága előtti meghallgatáson szerdán.
Ónodi-Szűcs Zoltán a kötelező védőoltásokról elmondta, a magyarországi átoltottság 98 százalékos. A bizottság az influenzajárvánnyal és a kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban tartott meghallgatást.
Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója a KSH havi halálozási statisztikáira reflektálva szakmai evidenciának nevezte, hogy nagyobb influenzajárványok esetén többen halnak meg. Mint mondta, ez nem szokatlan, és Európa más országaiban is történnek halálesetek az influenzával összefüggésben.
Szentes Tamás országos tiszti főorvos megjegyezte, pontos adatokat csak az influenzaszezon után kapnak. Jelezte, az influenza tekinthető a legsúlyosabb járványos megbetegedésnek, és közvetlen vagy közvetett módon évente mintegy félmillió ember halálát okozza világszerte. A 2014/2015-ös influenzaszezonban hat-nyolcezerrel haltak meg többen az átlagosnál, az idén pedig 5300-zal.
A szakember elmondta, a 2014/2015-ös influenzaszezon volt az elmúlt három legerősebb járványa, az orvoshoz fordulók száma 503 ezer volt, azonban a megbetegedettek száma ennél feltételezhetően több volt. A rendelkezésre álló 1,3 millió ingyenes influenza elleni oltásból akkor 763 ezer fogyott. A következő, 2015/16-os szezonban 261 270 volt az orvoshoz fordulók száma, tavaly az influenzaszezon kevésbé volt intenzív és rövidebb ideig tartott. Ebben az időszakban 700 ezer embert oltottak be az ingyenes oltóanyaggal. Az idei influenzaszezonban az orvoshoz fordulók száma megközelítőleg 482 ezer volt, és a rendelkezésre álló adatok szerint a 1,3 millió adag térítésmentes oltás 51,5 százalékát használták fel, 619 820 ember részesült benne.
Szentes Tamás megjegyezte, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában lényegesen jobb az influenza elleni átoltottság, de a régiót tekintve Magyarország is jó átoltottsági adatokkal rendelkezik, azonban "van még hová fejlődnünk". Véleménye szerint az ingyenesen felhasználható vakcinák lehetőségével Magyarországon jóval kevesebben élnek, mint más országokban. Oroszi Beatrix hozzátette: az ÁNTSZ erőteljes kampányt folytatott azért, hogy minél többen éljenek a térítésmentes influenzaoltás lehetőségével, azonban azt elismerte, hogy a meggyőzés tekintetében még van tennivaló.
A magyarországi lokális kanyarójárványról beszámolva Szentes Tamás azt mondta, az első megbetegedést követően megtették a szükséges intézkedéseket, ezért az országban Csongrád megyén kívül nem alakult ki járvány. Közölte, jelenleg 67 kanyarógyanús esetről tudnak, közülük 16-ban igazolódott a betegség, 28 esetben kizárták a fertőzést, 23 esetben pedig folyamatban van a laboratóriumi vizsgálat. Az országos tisztifőorvos beszámolt arról is, hogy a makói kórházban 94-en kötelezetően megkapták a kanyaró elleni oltást, míg 137 ember önkéntes alapon kért védőoltást. A Szegedi Tudományegyetemen 154 embert oltottak be kötelezően, és húszan önként vették fel az oltást.
Kitért arra, hogy 2001-ben volt utoljára hazai eredetű kanyarójárvány az országban, azóta csak behurcolt esetek fordultak elő, amelyek nagy járványt nem okoztak. Jelezte, Románián kívül Olaszországban, Németországban, Lengyelországban van jelentős számú kanyarós beteg. A kanyaró elleni védőoltással (MMR-oltás) kapcsolatban elmondta, jelentős tartalék, 60 ezer adag védőoltás rendelkezésre áll, és patikai forgalomban is elérhető az oltóanyag. Azt javasolta, hogy aki kanyaróval fertőzött terültre utazik, ellenőrizze oltási státuszát.
Ander Balázs (Jobbik) azt firtatta, hogy miért nem "olyan gavallér a magyar állam", hogy a Határtalanul program keretében Romániába utazó pedagógusok ingyen kapjanak oltást, egyben örömét fejezte ki, hogy Kárpátaljára 20 ezer kanyaró elleni vakcinát juttatott a magyar állam. Szentes Tamás azt válaszolta, hogy fertőzött területekre lehetőleg ne utazzanak azok, akik veszélyeztetettek.
Szabó Tímea (Párbeszéd) felvetésére, hogy miért nem tesznek érdemben többet, hogy növeljék a 60 éven felüliek influenza elleni átoltottságát, Szentes Tamás azt válaszolta, a kampány nem jelent mindenre megoldást, a védőoltási kommunikációt időben, a járvány elé időzítették, és folyamatos tájékoztatás volt az influenzáról. Megjegyezte, hogy más eszközöket is be kell vonni, nem elég csak a kampány, ezt azonban a szakember nem fejtette ki bővebben.
Révész Máriusz (Fidesz) azon a véleményen volt, hogy a leghatározottabban fel kell lépni az oltásellenességgel szemben, frakciótársa, Zombor Gábor volt szakállamtitkár pedig a kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban azt javasolta, hogy érdemes lenne az orvosokat felkészíteni a betegség tüneteinek felismerésére, hiszen generációk óta nem láttak ilyet. Oroszi Beatrix utóbbi kapcsán megjegyezte, valóban nehéz felismerni a betegséget, azonban a tisztifőorvos körlevelében felhívta a figyelmet a tünetekre, és ezt a levelet valamennyi egészségügyi szolgáltató megkapta.
A bizottsági ülés elején Ónodi-Szűcs Zoltán megjegyezte, méltatlannak találja, hogy az influenzajárvány és a kanyarós megbetegedések kapcsán bármilyen vita induljon a bizottságban. Azt mondta, a bizottsági beadványban foglaltak, amely alapján most itt kell lenniük, nem fedik a valóságot. Szabó Tímea, a meghallgatást indítványozó beadvány szerzője erre reagálva megjegyezte, az államtitkárnak nem kellene megsértődnie, hogy a szakbizottság beszámolót kér bizonyos témákban.
