Önkénteseket keresnek a Mars-tesztre

Az önkéntesek a Institute for Biomedical Problems intézet moszkvai intézetében kialakított, modulokból összeszerelt 550 köbméteres mű-űrhajóban tölthetnek majd kerek ötszázhúsz napot. A kísérlet várhatóan 2008 végén vagy 2009 elején indul. A tizenkét fős csapat a súlytalanságot és a sugárzást leszámítva megtapasztalhatja majd az űrutazással járó összes hátrányos tényezőt. A projekttel egy időben hasonló kísérleteket végeznek majd a veszjoloszjei Sochi Institute of Medical Primatology intézetben - emberek helyett makákómajmokon. Az intézet igazgatója, Borisz Lapin szerint az emberek és a majmok ugyanúgy reagálnak a sugárzásra, így emberek helyzett inkább főemlősökön végeznek kísérleteket: a sugárzás hatásai mellett azt is megvizsgálják, hogy a majmok miként reagálnak a súlytalanságra, az izolációra, valamint a gyümölcslevekből és pürésített ételekből álló diétára.

A teljes cikk a hvg.hu-n

A kozmikus sugárzás hatása az űrhajósra

A Georgetown Egyetem orvosi központjának kutatási eredménye szerint az űrhajósoknál nagyobb a kockázata a vastagbélráknak, miután a világűrben nagy dózisban érheti őket olyan ionizáló sugárzás, melynek nagy a lineáris energiaátviteli tényezője (LET).
"Ha Mars-missziót tervezünk, többet kell megtudnunk az űrbeli sugárzás természetéről" - fejtette ki Kamal Datta, a tanulmány vezető szerzője.
A hosszú távú űrutazások egyik jelentős egészségügyi kockázatát a kozmikus sugárzás jelenti a legénység számára, tekintve, hogy a sugárterhelés összeadódik a teljes élettartam alatt. A Georgetown Egyetem honlapján megjelent friss tanulmány arra figyelmeztet, hogy a sugárzás dózisa mellett annak jellegét is alaposabban kellene vizsgálni és kockázatát értékelni.
Datta és munkatársai az űrben tapasztalható sugárzáshoz hasonlóan magas LET-tartalmú sugárzásnak tettek ki kísérleti egereket, majd sejtjeikben mérték a nagy reakcióképességű szabadgyökök mennyiségét és a stresszhatásra válaszoló gének működését. Úgy találták, hogy bélrendszer sejtkörnyezetét erős oxidatív stressz érte, tele volt szabadgyökökkel, ami a rák kifejlődéséhez vezető állapot.
A sugárzás hatására keletkező szabadgyökök károsítják a sejtekben lévő örökítőanyagot, és mivel a dózis összeadódik, mutációkhoz vezethet, sőt egyes esetekben rosszindulatú daganathoz. Datta csoportja a stressz-választ a magas LET-tényezőjű sugárzás után még két hónapig megfigyelte a sejtekben.
Az oxidatív stressz által kiváltott sejtkárosodáson kívül a kutatók korai öregedést is tapasztaltak a kísérleti egereknél, bundájuk korán elszürkült. Tervezik, hogy ezt a megfigyelést még mágneses rezonancia vizsgálattal ellenőrzik - tette hozzá Datta.
A kutatást a NASA finanszírozta, eredményét az Amerikai Rákkutatási Társaság éves találkozóján ismertették a tudósok.
A vizsgálatok eredményét összehasonlították az alacsony LET-faktorú sugárzás, például a gammasugarak által kiváltott hatásokkal. Ezeket a sugárzásokat gyakran alkalmazzák az orvosi képalkotó eljárásoknál. Bár mindkét típusú sugárzás gyulladást megelőző állapotot váltott ki a sejtekben, az alacsony LET-tartalmú sugárzás nem okozott oxidatív stresszt.
A kozmikus sugárzás nagy energiájú protonokból, töltéssel bíró vasionokból áll és némi gammasugárzásból. Nagyobbik részét a légkör kiszűri, ezzel kímélve meg a földi életet a napkitörésekből származó sugárzástól is.

MTI-Panoráma