Október második csütörtöke a látás világnapja
A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért idén elsősorban a szemészeti szűrésék jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet.
A látás világnapját immár 22 éve rendezik meg minden október második csütörtökén a célból, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a vakság nagyrészben megelőzhető, illetve gyógyítható.
„Úgy óvja, mint a szeme világát” – tartja a magyar mondás, mégis, ha a napi gyakorlatot nézzük, sajnos egyáltalán nem óvjuk megfelelő módon a látásunkat. Ahhoz, hogy a világnap nemzetközi jelmondatának megfelelően valóban „Szeressük a szemeinket (Love your eyes!)” van pár tény, amit érdemes szem előtt tartani:
A két szemünk sokszor nem egyforma! – e banálisan hangzó ténynek akkor van például szerepe, amikor szemüveget választunk. Manapság a nagy élelmiszer áruházakban is kaphatóak olcsó szemüvegek, azonban ezekben mindig egyforma a két lencse. Ráadásul e szemüvegek csak a rövidlátás/távollátást okozó fénytörési hibát korrigálják, az astigmiát nem (ez az ún. cilinderes szemüveg). Márpedig, ha valaki rövid- vagy távollátó, akkor jó esélye van arra, hogy astigmiája is legyen. Ne feledjük, hogy szemüveg mindig az egyén látásához személyre szabott egyedi segédeszköz!
A leggyakoribb szemészeti betegségek többsége vissza nem fordítható károkat okoz! – akár az időskori makuladegenerációról (AMD), akár a cukorbetegég okozta szemkárosodásról, akár a zöldhályogról (glaukóma) van szó, ahogy halad előre a betegség maradandó, később már nem korrigálható károkat szenvednek a látószervek. Akár a látóidegek károsodásról (glaukóma), akár az éleslátásért felelős hely károsodásáról (AMD, diabéteszes rethinopathia) van szó, kulcsfontosságú a minél korábbi felismerés, a sejtek további károsodásának megállítása. (Itt kivétel a szürkehályog, ahol a szemlencse cseréjével visszaállítható az eredeti látásminőség.)
Vegyük észre, és ne törődjünk bele a látásminőség romlásába! – sok a rossz szemüveg, és sokan nem viselnek szemüveget (vagy kontaktlencsét), pedig fénytörési hibájuk van és jobb látásuk lehetne megfelelő korrekcióval. Másfelől a betegellátás során is sokszor lehet olyan érintettel találkozni, aki kikérdezésekor elmondja, hogy bár már évekkel ezelőtt kezdett megváltozni a látása, de úgy gondolta az csak egy kis semmiség.
Hogyan őrizzük meg látásunkat?
Az lassan már természetessé válik, hogy rendszeresen el kell járni onkológiai szűrésekre vagy szív- és érrendszeri szűrővizsgálatokra, és itt az ideje annak, hogy a rendszeres szemészeti szűrővizsgálat is az életünk része legyen. A rendszeres szemvizsgálat különösen javasolt azoknak, akik:
- elmúltak már 40 évesek,
- családi kórtörténetükben szerepel a glaukóma (zöldhályog),
- magasvérnyomás-betegségben szenvednek,
- rendszeres dohányosok (vagy azok voltak),
- ha már szemüveget viselnek és erős rövidlátók,
illetve évenkénti vizsgálat szükséges („kötelező”) azoknak, akik cukorbetegségben szenvednek.
Ezen kívül, ha olyan tüneteket tapasztalunk, mint a fény villogása, hirtelen elmosódás vagy látásvesztés, vörösség, szemfájdalom, vagy a fény körül színes karikák látása, menjünk azonnali sürgősségi szemvizsgálatra!
A cukorbetegség szemészeti szempontból is fontos betegség, hiszen a középkorú, munkaképes lakosság körében a diabétesz okozta szemkárosodás – ún. retinopátia – a vakság leggyakoribb oka a fejlett országokban.
Cukorbetegekben a vakság kockázata tízszerese a velük azonos életkorú, de cukorbetegségben nem szenvedő személyekhez képest, ezért minden kezelési protokoll (a magyar is) minden cukorbeteg számára legalább évenkénti szemvizsgálatot ír elő.
A cukorbeteg a szemkárosodás súlyosbodásából többnyire szinte semmit sem érzékel, a probléma a betegek számára sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már súlyos, előrehaladott károsodások jelennek meg. Világszerte a diabéteszesek egyharmadának, hazánkban 2018-ban élő mintegy 800 ezer cukorbetegből 160,5 ezer páciensnek volt valamilyen fokú diabeteses retinopathiája.
Sajnos a magyarországi (fel)ismert cukorbetegek egyharmada még sosem vett részt pupillatágításban végzett szemfenéki vizsgálaton, és az ismert cukorbetegeknek csupán csak a fele vesz részt a minimálisan javasolt évenkénti szemészeti vizsgálaton. Mindeközben Magyarországon megközelítőleg 1000 ember vakul meg évente a diabeteses retinopathia késői felismerése és kezelése miatt.
Amennyiben az összes cukorbeteg egyszerre elmenne az irányelvekben javasolt gyakoriságú szemészeti vizsgálatokra a nagyszámú beteg jelentősen megterhelné a szemészeti szakellátást. Ezért, valamint az vizsgálatok szélesebb körű elérhetősége okán ezen szűrések telemedicinális elvégzését javasolja.
Ilyenkor az éves kontrollvizsgálat során a cukorbeteg páciens nem egy szemészeti szakrendelőt, hanem egy nonmydriaticus funduskamerával felszerelt telemedicinális szűrőállomást (ami lehet akár egy optika is) keres fel, ahol pupillatágítás nélkül, szakdolgozói közreműködéssel készül el a felvétel, amit központilag, egyetlen helyen értékelnek ki szakorvosok. Mintegy 7-8 db telemedicina szűrőállomásre lenne szükség a teljes országos rendszer kiépítéséhez, a kiértékelő központ már működik a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikán.
A cukorbetegek éves szemészeti vizsgálatának költségterhe 2018-ban 3,79 milliárd Ft volt, és csak 1,19 milliárd Ft lenne, amennyiben ugyanez telemedicinális szűrőrendszer segítségével történt volna meg. Azaz a kialakított telemedicina rendszerrel évi 2,5 milliárd forint lenne megspórolható!
