Oktatás szimulátoron

Játékkonzolhoz hasonló szimulátorokat alkalmaznak a brit orvosi egyetemeken. A virtuális oktatócsomagokkal a frissen végzett orvosok könnyebben elsajátíthatják a szakma alapvető, kézügyességet igénylő fogásait és a műtéti eljárásokat – tette közzé a BBC News. Hasonló megoldásra már a szegedi orvosképzésben is láthatunk példát.

Nagy-Britannia orvosegyetemein az utóbbi években csökkent a gyakorlati óraszám, vagyis kevesebb idő alatt kell a kórházakban elsajátítani a különféle technikákat – ezzel egyre nőtt az igény a valósághű gyakorlási lehetőségekre, a szimulátorokra. Az egyik bevált program a gerinccsapolást mutatja be, a másik különféle sebészi technikákat a lábköröm levételétől kezdve a koponya fűrészeléséig. A módszer hatékonyságát elemző vizsgálatból kiderült, hogy a szimulátor 50 százalékkal növelte a kezdő orvosok gyakorlati tudását. A fejlesztő szerint a programcsomagok biztosítják majd, hogy a jövőben az orvosok „PlayStation” nemzedéke is magabiztosan alkalmazhassa a legújabb eljárásokat.
Alaposan téved, aki azt hiszi, hogy e téren tetemes a lemaradás a hazai képzésben. Szegeden már élesben megy a szimulátoros oktatás. „Kissé visszafogottabban, alacsonyabb szinten már 2005 óta, felpörögve pedig ez év szeptemberétől működik egy készségfejlesztő skills képzőhely a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Műtéttani Intézet hallgatói műtőjéhez csatlakozva” – tudtuk meg dr. Boros Mihálytól, az intézet igazgatójától. Ilyen lehetőség nincs máshol a régióban, sőt, az egész országban sem. Az intézet meglévő struktúráját fejlesztették tovább a LapSim szimulációs eszköz rendszerbe állításával. Így a laboratórium különféle orvosi, sebészi technikák szimulációs, illetve virtuális valóságban végzett oktatását teszi lehetővé, a hagyományos eszközökkel végzett vérzéscsillapítástól kezdve egészen a minimálisan invazív módszerekkel végzett hasi beavatkozásokig. A módszer jól ismert, hiszen az endoszkópos sebészeti beavatkozások során is kamera közvetíti a képet az operáló orvos számára. A szimulátor hasonló elvet alkalmaz, azzal a különbséggel, hogy a kamera nem egy beteg valamely testrészéből közvetít, hanem egy számítógépből érkezik a „beteganyag”. Boros professzor szerint az eljárás sok előnye közül az egyik, hogy a számítógépes szimuláció hosszú távon olcsóbb, mint egy preparátum, hiszen akár ezerszer is használható. Emellett mérhetővé teszi a teljesítményt: ellenőrizni lehet a fejlődést, vagy éppen a lemaradást – így lassan akár a minőségbiztosításról is el lehet gondolkozni ezen a területen. A szegedi intézetvezető elmondta azt is, hogy a virtuális műtőben folytatott képzést szeretné szervesen beilleszteni a szakorvosképzésbe.
A fejlesztést három sikeres pályázat tette lehetővé. Az Európai Unió által meghirdetett Humán Erőforrás Operatív Program keretében – a pécsi és debreceni egyetemmel konzorciumba szerveződve – 222 millió forintot, a Regionális Operatív Programból 60 millió forintot, az OKÉV programból pedig 10 millió forintot nyert önállóan az intézet az oktatás fejlesztésére. Boros Mihály szerint fejleszteni kell, hiszen a nagy feltárásokat igénylő operációk ritkulásával egyre kevesebb lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók a műtőasztal mellett sajátítsák el az eljárásokat.
Bár nem a szegedivel megegyező módon, de a Semmelweis Egyetemen is évek óta végeznek szimulátorral oktatást. Dr. Szócska Gábor oktatási menedzser elmondta: az intenzív terápiás klinikán hasonló elven alapuló eszközzel tanulják az újraélesztést a hallgatók. Az egyszerűbb beavatkozások elsajátítását segítő Aktív Képzési Stúdió is működik az egyetemen 1998 óta. Szócska doktor szerint azonban az oktatás minőségét és eredményességét alapvetően a 6 éves tanterv összeállítása határozza meg. A problémamegoldó képesség, a szakmai információszerzés és a gyors döntéshozatal fejlesztésére egyéni és csoportos foglalkozásokon egyaránt szükség van – mindezt hatékonyan segíthetik a legújabb oktatási eszközök.