Okoseszközök felügyelhetik műtét után a betegeket

A magyarok valószínűleg a bizalmatlanabbak közé tartoznak Európában, ha arról van szó, hogy valamiért be kellene feküdni a kórházba. Alighanem mindenki ismer valakit, akinek a valakije a szükséges kezelés során, az intézményben megfertőződött. Ugyanakkor nem csak a kórházi fertőzések járhatnak végzetes következményekkel a bent lábadozók számára, és az adatok is azt mutatják, komoly problémáról van szó. A kanadai McMaster University a témában végzett, 2019-es VISION (Vascular events In noncardiac Surgery patIents cOhort evaluatioN) nevű vizsgálata során 14 ország 28 kórházában gyűjtött adatokat több mint 40 ezer, 45 évnél idősebb betegről, és azt találták, hogy a műtétkor, vagy az azt követő 30 napon belül közülük 715 fő (1,8 százalék) vesztette életét. Közülük 5 páciens halt meg a műtőasztalon (az összes halálozás 0,7 százaléka), további 500 beteg halt meg a műtét és a kórházi elbocsájtás közötti időszakban, a lábadozás során (69,9 százalék), és 210-en veszítették életüket a kórházból való elbocsájtás után (29,4 százalék).

(...)

A lábadozás közben szívinfarktust, illetve más, jelentős szervi összeomlást elszenvedő betegek legnagyobb részének nem hirtelen, a semmiből kezd el leromlani az állapota. A szemlátomást stabil páciensek a látványos rosszullétet megelőzően már elkezdenek abnormális életjeleket mutatni - melyeket azonban a kórházi személyzet ritkán vesz észre. Ennek nem hanyagság az oka, hanem az emberhiány.

Globálisan a kórházi betegek 65 százalékának állapotát ma is manuálisan, napi egy-két alkalommal ellenőrzik az ápolók, az életjelek folyamatos figyelése a legtöbb esetben nem megoldható. A sürgősségi ellátást kapott betegek esetében 90 százaléknál is magasabb azok aránya, akikre csak ilyen, napi rutinellenőrzések jutnak. Az ilyen vizsgálatok között 4-6 óra is eltelhet, márpedig ezen idő alatt drasztikus hullámzásba kezdhetnek a páciensek életjelei. Mindenkit pedig nem lehet kábelrengeteggel gépekre kötni, csak a legveszélyeztetettebb állapotban lévő páciensekre jut berendezés.

(...)

A GE Healthcare fejlesztése az a szerkezet amely a legkritikusabb problémát, vagyis a "lakossági" internetkapcsolat instabilitását a Portrait Mobile-lal a GE Healthcare egy saját wireless-protokollal oldotta meg. Ez az MBAND-re (az "m" itt a mobility-t jelöli) keresztelt kapcsolat robusztusabb a hagyományos wifinél, illetve a bluetooth-kapcsolatoknál, "civil" eszközök nem is tudnak rácsatlakozni, így nem eszik meg a sávszélességet a Portrait Mobile eszközei elől, viszont megbízhatósága közel megegyezik a vezetékes internetkapcsolattal.

(...)

A GE Healthcare nem árulta el, mennyibe kerül egy ilyen eszköz - ezt a megrendelővel kötött szerződés rögzíti - , de hangúylozták, hogy a folyamatos monitorozással, megelőzéssel elkerülhetők a vészhelyzeti kezelések és azok többletköltségei. Például, amennyiben későn veszik észre a beteg állapotában bekövetkező változást, úgy intenzív ellátásra szorulhat, melynek napi költsége itthon kb. 240 ezer forint. A hvg.hu kérdésére azt viszont elmondták, hogy következő lépésként a Portrait Mobile technológiát lakossági, otthoni használatra is le akarják fejleszteni.

A lap idehaza is érdeklődött a 30 napon belüli posztoperatív halálozások helyzetéről, ám a Nemzeti Népegészségügyi Központ közölte, hogy erről ők nem gyűjtenek adatokat. Az mindenesetre világos, hogy a hazai egészségügy (is) súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Ez mások mellett kiolvasható az OECD tavalyi Magyarország Egészségügyi országprofiljából, mely szerint itthon az orvosok és ápolók száma is alacsonyabb az uniós átlagnál.