Obama átalakítaná az egészségügyet

Obama első ízben vázolta elképzeléseit hétfőn Chicagóban az Amerikai Orvosszövetség (AMA) éves ülésén, amelynek közönsége többször is nemtetszésének adott hangot a tapshoz és rajongáshoz szokott népszerű elnök beszéde közben.

Az orvosok üdvözölték, amikor Obama arról beszélt, hogy olyan kereteket szeretne kialakítani, amelyben az orvosok gyógyíthatnak és nem aktatologatással kell foglalkozniuk. Azt viszont már nem fogadta elismerés, amikor azt fejtegette, hogy tervei szerint az amerikaiak választhatnak majd a magán– és az állami egészségbiztosítási program között. Az orvosok attól tartanak, hogy a nonprofit állami rendszer kiszorítja majd az azzal versenyezni kényszerülő magánbiztosítókat a piacról, és tömegek fognak (át)jelentkezni az állami programba.

Obama világossá tette: meggyőződése szerint Amerika hosszú távú pénzügyi egészsége érdekében mindenképpen rendbe kell tenni az egészségügyet. Azt mondta, az ország tönkremegy, ha az egészségügyi reform elakad, ezért azt szeretné, hogy már első hivatali évének végére megszülessen az egészségügyi reformtörvény. Obama biztosítást akar nyújtani annak a 46 millió embernek – a népesség 15 százalékának –, amelynek jelenleg semmilyen biztosítása nincsen.

S bár Peter Orszag, a Fehér Ház költségvetési hivatalának vezetője is elmondta, hogy az ország jelenlegi nehéz pénzügyi helyzete nem lehet indok az egészségügyi reform halogatására, az ellenzék éppen ezen a ponton támad. Lényegében a nem kellőképpen átgondolt finanszírozás miatt futott zátonyra 1993-ban a „Hillarycare”, a demokraták legutóbbi átfogó reformkezdeményezése, amelyet First Ladyként Hillary Clinton javasolt.

A Fehér Ház a napokban kénytelen volt hivatalosan is elhatárolódni a nagy tekintélyű Edward Kennedy demokrata szenátor reformtervezetétől, amely kongresszusi becslés szerint csillagászati összegbe, egybillió dollárjába kerülne a kormánynak, azaz az adófizetőknek a következő évtizedben. Ha bevezetik az állami rendszert, az előbb-utóbb drámai módon megnöveli a költségeket és a magánbiztosítók háttérbe szorulnak – mondta John McCain republikánus szenátor, volt elnökjelölt. Mitch McConnell, a szenátus kisebbségi, republikánus frakciójának vezetője azt hozta fel az Obama-terv ellenében, hogy az amerikaiak nem kérnek egy olyan állami rendszerből, amely bürokratákat helyez a betegek és az orvosok közé. Szerinte az Obama-kormány elképzelése rontana az egészségügyi ellátás színvonalán, a gyógyítást egy hatástalan állami apparátusnak rendelné alá.

A republikánusok be is nyújtották saját reformtervezetüket, amely korántsem olyan átfogó, mint a demokratáké. A republikánusok kisebb módosításokkal tartják lehetségesnek a válságba jutott, túlköltekező egészségügyi ellátás javítását. John Boehner, a képviselőház ellenzéki vezetője kifejtette: a jelenlegi rendszert meghagyva az alacsony jövedelműeknek ellátást biztosító Medicaid program, valamint a gyerekbiztosítási program működését tenné hatékonyabbá. A republikánusok olyan rendszert javasolnak, amelyben lehetővé válna, hogy a szövetségi államok, a szakmai szervezetek és a kis vállalkozások összefogva közös egészségbiztosítási programokat kínáljanak. A szerény jövedelműek adókedvezményt kapnának, hogy megvásárolhassák a biztosítást, és a 25 év alatti, önálló jövedelemmel nem rendelkező amerikaiak szüleik biztosítását használhatnák. A republikánusok kategorikusan megtiltanák az állami biztosítók rendszerét. Azt nem tudni, hogy ez az elképzelés mennyi biztosítás nélküli amerikain segítene, de a republikánusok azt hangsúlyozzák: senkinek nem lenne kötelező biztosítást kötni, a vállalatok számára sem írnák elő ilyen program ajánlását, és a reform költsége töredéke lenne annak, mint amennyiért a demokraták rendezést ígérnek.

Az Amerikai Orvosszövetség azért is aggódik, mert Obama rámutatott: a jelenlegi ellátási rendszer tarthatatlanságáért részben maguk az orvosok a felelősek. A 2,5 billió dolláros egészségügyi szféra veszteségeinek 30 százalékát friss tanulmányok szerint az orvosok által feleslegesen vagy szükségtelenül elrendelt vizsgálatok és eljárások termelik. Obama hangoztatta, hogy a kiadásokat csak úgy lehet mérsékelni, ha a doktorok változtatnak döntéseiken. Az elnök persze igyekezett megnyugtatni hallgatóságát az AMA ülésén: Washington nem kíván beleszólni a szakmai döntésekbe, viszont egyebek mellett az új számítógépes adatnyilvántartó rendszerek segítségével tárgyilagos információkkal látná el őket a betegekről és a legjobbnak tartott kezelési módszerekről.

Mint Robert Blendon harvardi professzor, az egészségügyi kérdés szakértője rámutatott, Obamának szinte a nemzetközi diplomáciához hasonló egyeztetéseket kell folytatnia. Az egészségügyi vita szereplői más-más célokkal és kívánságlistával jelentkeznek; a magánbiztosítók például nem akarnak állami versenytársat, a munkáltatók nem akarják, hogy az állam kötelezővé tegye a vállalati egészségügyi programokat, a kórházak pedig elejét akarják venni, hogy csökkenjenek az idősek biztosítási programjára, a Medicare-re fordított kiadások. Blendon szerint önmagában egyik érdekcsoport sem tudja megtorpedózni Obama reformtervét, de ha valamilyen okból kifolyólag összefognak, akkor az jelentősen módosíthatja az elnök reformelképzelésének irányát.

Hofer László, MTI