Nyolcvankét kutató nyerte el az MTA doktora címet

Az MTA doktora cím Akadémiánk egyik legnagyobb becsben tartott, hagyományos értéke – mondta köszöntőjében Freund Tamás. Az MTA elnöke idézte az Akadémia küldetését, amely kimondja: az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt.

Freund Tamás azt mondta, hogy aki az MTA doktora lett, azt egyúttal szorosabb kötelék is fűzi az Akadémiához. Az eddiginél is jobban odafigyelnek rá, még jobban adnak a véleményére. Ennek különös jelentősége van a sokszor tudományos köntösbe bújtatott áltudományos nézetek térhódításának korában. "Mi, kutatók tudjuk, hogy az ismeretlent fürkésző kérdésekre – tartalmuktól függetlenül – csak egyetlen jó válasz adható: a tudományosan megalapozott válasz. Mától Önöknek is nagyobb a részük közös felelősségünkben, a tudomány, a tudás értékének megőrzésében."

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.

Benkő Elek akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke azt emelte ki, hogy az MTA doktora cím megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság bírálati rendszerében jól látható, hogy e cím megléte, és az azt megelőző szigorú habitusvizsgálat eredménye milyen komolyan esik a latba az egyetemi tanári pályázatok elbírálásánál, de említhetem a tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori kinevezéseket is". Hozzátette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e cím birtokosai közül választja meg új levelező tagjait.

Az új MTA-doktorok tudományterületenkénti megoszlása szerint a legtöbben, 32-en a matematikai és élettelen természettudományok művelői közül kerültek ki, 27-en a bölcsészet- és társadalomtudományok, 23-an pedig az élettudományok területének képviselői.

A címet 2022-ben elnyerők közül ketten még a 40. életévüket sem töltötték be. Húszan 60 felettiek. A legtöbben – 24-en – az 51 és 55 évesek közötti korosztályból lettek az MTA új doktorai. A legtöbben, 58-an valamelyik hazai felsőoktatási intézményben dolgoznak. Kutatóintézetből és más intézményekből egyaránt 12-en lettek idén az MTA doktorai.

Az MTA új doktorai között 26 nő található, akárcsak tavaly. A nők aránya kerekítve 32 százalék. Ez jóval magasabb annál a 17,1 százaléknál, amennyi a nők aránya az MTA összes doktora között. Az elmúlt évben ez a szám 16,9 százalék volt, 2021-ben pedig 16 százalék. Tehát, ha lassan is, de a nők aránya folyamatosan emelkedik az MTA doktorok között.

A MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg 2600, közülük 2154 férfi, 446 nő.

Kollár László Péter főtitkár zárszavában annak a reményének adott hangot, hogy az MTA új doktorait a megtisztelő cím további aktivitásra sarkallja nem csupán egy szakterület kiválóságaként, hanem tudományszervezőként és tudomány-népszerűsítőként is. Arra biztatta őket, hogy támogassák azokat az akadémiai erőfeszítéseket, amelyek célja a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudomány iránt és a tudományos gondolkodásmód a társadalom minél szélesebb köreiben való terjesztése.

További részletek, a teljes beszédek, diagramokinnen érhetők el.