Táplálkozás
Nyilvános szoptatás a gyerekkönyvtárban
2009. október 01. 12:50
Nyilvános szoptatást tartanak a szoptatás társadalmi elfogadottságának növelése és az anyák bátorítása céljából szombaton a budapesti Liszt Ferenc tér 6. szám alatt működő Szabó Ervin Gyerekkönyvtárban.
A demonstrációt egy kanadai kezdeményezés, a Global Breastfeeding Challenge nyomán szervezik. A világ számos pontján ezer meg ezer anya fog ugyanekkor, helyi idő szerint 11-kor nyilvánosan szoptatni. A közhangulatnak égető szüksége van a testüket és gyermekük igényét vállaló, jókedvű anyák látványára – olvasható a szervezők MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak, emellett sem vízre, sem teára nincs szükség, mert az anyatej minden létfontosságú tápanyagot tartalmaz, amire a kicsinek szüksége van. Az anyatej összetevői alkalmazkodnak a gyermek igényeihez, életkorához, az első napokban termelődő előtej, a kolosztrum pedig immunanyagokban olyan gazdag, hogy a kisbaba első oltásának is szokták nevezni.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja. Az anyatejes táplálás jelentősége abban is rejlik, hogy elmélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot és nagymértékben hozzájárul a kiegyensúlyozott pszichés fejlődéshez.
A WHO augusztus első hetét a szoptatás világhetévé, augusztus 1-jét az anyatej világnapjává nyilvánította. A szervezet felszólította a kormányokat: biztosítsák az édesanyáknak, hogy csecsemőiket hathónapos korukig kizárólag szoptathassák.
Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben létrehozta a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságot, melynek célja, hogy az egészségügyi dolgozók és civil szervezetek összefogásával, széles társadalmi rétegeket megmozgatva ösztönözze az anyákat a helyes csecsemőtáplálási szokások kialakítására. A szoptatás hazai helyzete látványosan javul: míg 1997-ben az első félévüket betöltött csecsemők közül a kizárólagosan szoptatottak aránya 23,1 százalék volt, addig ez 2007-ben 43,9 százalékra nőtt. Ez európai viszonylatban jónak minősül, ugyanakkor az anyák 80–90 százaléka képes lenne a gyermekét féléves koráig szoptatni. A mamák legtöbbször azért nem szoptatnak, mert lelkileg nem kiegyensúlyozottak.
A szoptatás népszerűsítésére a magyar kórházakban, bevásárlóközpontokban és közintézményekben meghirdették a „bababarát terület” programot; ezeken a helyeken nyugodt környezetben szoptathatnak az anyukák.
Az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak, emellett sem vízre, sem teára nincs szükség, mert az anyatej minden létfontosságú tápanyagot tartalmaz, amire a kicsinek szüksége van. Az anyatej összetevői alkalmazkodnak a gyermek igényeihez, életkorához, az első napokban termelődő előtej, a kolosztrum pedig immunanyagokban olyan gazdag, hogy a kisbaba első oltásának is szokták nevezni.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja. Az anyatejes táplálás jelentősége abban is rejlik, hogy elmélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot és nagymértékben hozzájárul a kiegyensúlyozott pszichés fejlődéshez.
A WHO augusztus első hetét a szoptatás világhetévé, augusztus 1-jét az anyatej világnapjává nyilvánította. A szervezet felszólította a kormányokat: biztosítsák az édesanyáknak, hogy csecsemőiket hathónapos korukig kizárólag szoptathassák.
Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben létrehozta a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságot, melynek célja, hogy az egészségügyi dolgozók és civil szervezetek összefogásával, széles társadalmi rétegeket megmozgatva ösztönözze az anyákat a helyes csecsemőtáplálási szokások kialakítására. A szoptatás hazai helyzete látványosan javul: míg 1997-ben az első félévüket betöltött csecsemők közül a kizárólagosan szoptatottak aránya 23,1 százalék volt, addig ez 2007-ben 43,9 százalékra nőtt. Ez európai viszonylatban jónak minősül, ugyanakkor az anyák 80–90 százaléka képes lenne a gyermekét féléves koráig szoptatni. A mamák legtöbbször azért nem szoptatnak, mert lelkileg nem kiegyensúlyozottak.
A szoptatás népszerűsítésére a magyar kórházakban, bevásárlóközpontokban és közintézményekben meghirdették a „bababarát terület” programot; ezeken a helyeken nyugodt környezetben szoptathatnak az anyukák.
MTI
