Nyércfarmokról indulhat a következő világjárvány?

2022 októberében egy spanyolországi nyércfarmon ütötte fel a fejét a madárinfluenza, és az állatokban azonosított, magas patogenitású A(H5N1) vírus az emlősökhöz való alkalmazkodás jeleit mutatja – állítja egy, az Eurosurveillance járványtani folyóiratban közölt genomikai vizsgálat.

A mostani eset rávilágít arra, hogy bármennyire is szeretnénk elfeledkezni róluk, a Covid-19 nehezén túljutva továbbra is figyelnünk kell a pandémiás fenyegetésekre. Nem kell, és nem is szabad félelemben élni, de ügyelni kell rá, hogy a következő pandémiáig tartó »kegyelmi időszakban« folytassuk a felkészülést – kommentálta a kutatást a Qubitnek Müller Viktor, a vírusok evolúciójával és modellezésével foglalkozó elméleti biológus, egyetemi docens, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium munkatársa. A kutató szerint az olyan intézkedések mellett, mint a nyércfarmok bezárása, különösen fontos szerep jut a vakcinafejlesztéseknek, és a koronavírus-járvány elleni küzdelemben óriási szerepet játszó mRNS-vakcinák az influenzavírusok elleni védekezésben is áttörést érhetnek el az eddigi eredmények alapján.

Müller arra a kérdésünkre, hogy mennyiben más ez a mostani eset azokhoz képest, amikor borjúfókákban terjedtek más madárinfluenza-törzsek, elmondta, „az influenzavírusok kiemelt pandémiás kockázatát az okozza, hogy a legtöbb kórokozónál könnyebben váltanak gazdafajt, így időnként egy-egy állati eredetű változatuknak sikerül átugrania az emberre, és mivel az immunrendszerünk még nem találkozott vele, új világjárványt okoznia”. A kutató szerint ez a könnyebb váltás sem mindennapos esemény, és az influenzavírusok legnagyobb változatossága madarakban található, a madárhoz alkalmazkodott vírusok pedig emlősökben általában nem tudnak hatékonyan terjedni.

A biológus szerint ezért aggasztó minden olyan eset, amikor ezek a vírusok valamilyen emlősből kerülnek elő, és különösen nyugtalanító, ha azt látjuk, hogy emlősök között terjednek is. Müller úgy látja, a spanyolországi nyércfarmon kitört járvány a H5N1-törzsekhez köthető eddigi legsúlyosabb ilyen esemény, mivel a vírus láthatólag képessé vált arra, hogy – legalábbis a farm különleges körülményei között, ahol sok ezer állat él együtt szoros közelségben – emlősről emlősre átadódjon.

A biológus elmondta, kutatásokból régóta ismert, hogy az influenzavírusok „szemszögéből” a szőrméjéért tenyésztett amerikai nyérc (Neovison vison) és közeli rokona, az Európában háziasított vadászgörény (Mustela putorius furo) kimondottan hasonlítanak az emberre. A görényeket hatékonyan fertőzik az emberi influenzavírusok, így feltételezhető, hogy a görényeket és nyérceket fertőző törzsek is könnyen átterjedhetnek az emberre. A nyércfarmon kitört járvány a kutató szerint nem csak azt jelzi, hogy felbukkant egy erre esetleg képes vírusváltozat, hanem az influenzavírusok gyors evolúciója miatt azzal is számolnunk kell, hogy egyetlen ilyen járványon belül, a nyércek közötti sorozatos terjedéssel jelentősen nőhet a vírus fertőzőképessége nyércekben, és így potenciálisan az emberben is.

Müller úgy látja, „a spanyol hatóságok példásan jártak el azzal, hogy a telep teljes állományát leölték, a dolgozókat pedig szoros megfigyelés alá helyezték. A jelek szerint a dolgozók közül szerencsére senki sem fertőződött meg, amiben fontos szerepe lehetett annak, hogy a COVID–19-járvány nyomán a mai napig kötelező a nyérctelepeken a maszkviselés, ezek az állatok ugyanis a koronavírussal is remekül fertőzhetők”. A kutató szerint járványügyi szempontból napnál világosabb, hogy a nagyüzemi nyérctartást be kellene tiltani, vagy nagyon szigorúan szabályozni, különben ezek az üzemek a legjobb keltetői lehetnek a következő világjárványnak.