Növekvő igények, hiányos ismeretek – gyökeres változás a radiológiában

Az Affidea  Diagnoscan felmérései szerint egyre nagyobb kereslet mutatkozik a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. Egy frissen lezárult kutatás rámutat, hogy a magyar lakosság nehezen igazodik el az egészségügyi ellátórendszerben, és hiányos ismeretekkel rendelkezik az egészséggel kapcsolatos kérdéseket illetően.

HAZAI KÖRKÉP

A diagnosztikában végbement látványos fejlődés gyökeresen megváltoztatta a radiológiát, mely folyamatnak Magyarország is részese – állítja Leitner György, az Affidea-Diagnoscan vállalat vezérigazgatója. A radiológia alapjaitól, a röntgenvizsgálattól eljutottunk a CT, a PET és az MR készülékek valamint a multiparametrikus képalkotás világába.

2015-ben uniós finanszírozású pályázatok révén a hazai diagnosztikai géppark mintegy 80 százaléka kicserélődött: 50 milliárd forintos összértékben telepítettek képalkotó eszközöket az ország egészségügyi intézményeibe. Ennek köszönhetően csökkent a gépállomány átlagéletkora – a CT gépeké 5,7 évről 4,1 évre, az MR készülékeké 5,4-ről 3,9 évre –, valamint javult a technológiai fejlettségük is, azonban még mindig jelentős a lemaradásunk az OECD országainak átlagához képest. Míg az OECD tagállamokban egymillió lakosra vetítve 24 CT és 13 MR készülék áll rendelkezésre, addig hazánkban ugyanennyi lakosra mindössze 10 CT és 6 MR jut.

Mégsem az eszközhiány jelenti a szűk keresztmetszetet az állami egészségügyi ellátásban – fejtette ki Leitner György –, hanem a szolgáltatások ún. degresszív finanszírozása, mely egy bizonyos mennyiség felett nem nő lineárisan az elszámolt teljesítménnyel, a kvóta 120 százaléka felett már semmilyen térítés nem jár a szolgáltatóknak. Magyarország vezető képalkotó diagnosztikai vállalata, az Affidea-Diagnoscan – amely mind a közfinanszírozott, mind a térítéses ellátásban jelen van – 120 százalékon teljesít, azaz a várólista csökkentése érdekében vállalja az ezzel járó alacsonyabb finanszírozást.

A magyarországi leányvállalat által itthon végzett évi 1 millió képalkotó diagnosztikai vizsgálat, az Európa 15 országában működő cégcsoport összes vizsgálatának az egynegyede, ugyanakkor ez a teljesítmény a cégcsoport árbevételében csak egynyolcados arányt képvisel. Mindez jól példázza azt, hogy a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok mennyire alulfinanszírozottak Magyarországon, és a magánellátásban érvényesíthető árak is jóval alacsonyabbak az európai átlagnál.

A FEJLŐDÉS IRÁNYAI

A Diagnoscan 25 éve van jelen Magyarországon a képalkotó módszerek teljes spektrumával, ugyanazon egységes módszertanra alapozott, magas szintű szolgáltatást nyújtva, mint Európa bármely más országában. A vállalat szakemberei jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a CT és röntgenvizsgálatokkal járó sugárterhelést – mutatott rá Leitner György. A szoftver és a hardver folyamatos fejlesztésével igyekeznek elérni, hogy a lehető legalacsonyabb sugárdózis mellett is jó minőségű képalkotás történjen, a radiológus orvosokat pedig továbbképzésekkel segítik a precíz leletezésben. Ma már a röntgen és CT felvételek során a betegeket érő ionizáló sugárzás mértéke sok esetben alacsonyabb, mint amennyi háttérsugárzás egy év leforgása alatt ér egy embert a természetben.

Az Affidea-Diagnoscan azon is erőteljesen dolgozik, hogy egyes, magas halálozással járó betegségek esetében – mint amilyen a tüdőrák – a daganatok detektálását a röntgennél jóval informatívabb, ugyanakkor alacsonyabb sugárterheléssel járó CT-vizsgálattal lehessen programszerűen végezni. A tüdőrák korai felismerése döntő jelentőségű a betegség prognózisa szempontjából, ezért a vállalat több hazai orvoscentrummal folytat együttműködést egy újfajta szűrési módszer kidolgozásában és a program klinikai tesztelésében.

A fejlesztésekről szólva Leitner György elmondta: a vállalat lépéseket tesz az MR-leletezés egységesítése és a vizsgálati sztenderdek szakmai irányelvbe foglalása érdekében.

BŐVÜLŐ MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY

A Magyarországon működő 250 legnagyobb magánegészségügyi szolgáltató mintegy 60 milliárd forint privát forgalmat ért el 2015-ben. Ugyanezek a cégek körülbelül 27 milliárd forint összegű közfinanszírozott forgalmat bonyolítottak.

Az Affidea-Diagnoscan célja, hogy feltárja, milyen körülmények között, milyen indokokból döntenek úgy a betegek, hogy a magánegészségügyi rendszerben végeztessék el a számukra szükséges vizsgálatokat. A vállalat megbízásából végzett kutatások szerint a páciensek legfontosabb célja, hogy elkerüljék a közszférában tapasztalható 4-5 hónapos várakozást, időpontra érkezve ne kelljen órákon át várniuk a vizsgálatra, és megfelelő tájékoztatást kapjanak az eljárás menetéről, majd visszajelzést annak eredményéről és a várható kezelésekről.

A felmérésekből kitűnik, hogy a korábbi időszakhoz képest meredeken növekszik – 2014 és 2016 között 45 százalékról 60 százalékra nőtt – azoknak a lakosoknak a száma, akik magánegészségügyi szolgáltatást vettek igénybe. A magánszférára jutó egészségügyi költések egy főre vetítve átlagosan évi 60 ezer forintot tesznek ki. A magánszolgáltatóknál megjelenők aránya nő az iskolai végzettség szintjének emelkedésével és a jövedelmi helyzet javulásával. Egy A-tól E-ig terjedő skálán, melyen az A kategória a lakosság leggazdagabb, az E a legszegényebb rétegét jelenti, az A és B státusz együttesen 77 százalékot tesz ki, a C státusz 53 százalékot, a D és E státusz együttesen 28 százalékot. Ez az adat jelzi – mutat rá Leitner György –, hogy a magánegészségügyi szolgáltatás nem csak a jómódúak kiváltsága.