Nincs megnyugtatóan rendezve az oltási felelősség?

A kamara elnöke erről pénteken beszélt az MTI megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy Keszthelyi Gyula tardi háziorvos jogi nyilatkozatot íratna alá azokkal, akik be szeretnék magukat oltatni az új influenza elleni védőoltással. E  kezdeményezéshez eddig 160 kollégája csatlakozott.

Keszthelyi Gyula az MTI-nek elmondta: a nyilatkozat megtételének egyrészt jogi, másrészt szakmai okai is vannak.

Mint hozzátette, a háziorvosok tevékenysége két csoportra osztható. Az egyiket az Országos Egészségügyi Pénztárral (OEP) kötött szerződés keretében végzik, az összes többi – ilyen a nem kötelező oltások beadása – polgári jogi kategória. Ez utóbbi tevékenységek egy részének végzésére nincs szerződésük, márpedig piaci környezetben gazdasági szereplők nem szolgáltathatnak úgy, hogy nem tartják be a vonatkozó jogi szabályokat – hangsúlyozta.

A páciensekkel egyébként termékfelelősséggel kapcsolatos nyilatkozatot szeretnének aláíratni a csatlakozó orvosok. A polgári jog szerint az, aki szolgáltat, nem zárhatja ki a saját felelősségét. A szolgáltatást önként igénybe vevő beteg azonban megteheti, hogy jognyilatkozatot tesz, amelyben eláll a szolgáltatóval szembeni kártérítési követelés jogától arra az esetre, ha az oltás következtében egészségkárosodás, haláleset, szövődmény következik be, feltéve, hogy az oltást végző személy a szakma szabályai szerint járt el, tehát vétlen a következményben.

Az orvos szerint „a magyar állam most egy nem kötelező oltásdömpinget akar kötelezőként eladni úgy, hogy ezért semmiféle felelősséget nem akar vállalni, mert azt mondja, hogy ez nem kötelező”.

Éger István közölte: azt a jogszabály egyértelművé teszi, hogy kiktől lehet az oltásért pénzt kérni. Az ingyenes védőoltás beadásáért az orvos nem kérhet pénzt attól, aki arra jogosult, az ingyenességi körbe nem tartozókkal pedig legfeljebb a gyógyszer patikai árát fizettetheti meg.

Mint mondta, a felelősség kérdése mindig visszatérő probléma, megérti azt az aggodalmat, hogy egy új oltásnál ez napirendre kerül. „Nincs megnyugtatóan kimondva, fehéren-feketén, hogy egy ilyen típusú oltás vonatkozásában, esetlegesen nagyon ritkán, de statisztikailag mérhető szövődmények esetén ki viszi a balhét” – fogalmazott.

Véleménye szerint az erre jogosult hatóságok bármelyike tehetne egy olyan felelősségi nyilatkozatot, amely ezt a helyzetet tisztázza, egyértelművé teszi. Az orvosnak olyan dokumentummal kellene rendelkeznie, amely egy esetleges szövődmény kapcsán egy bírósági eljárásban vagy kártérítési perben őt megvédi, ha a beadással kapcsolatos egyéb szakmai szabályokat betartotta.

Falus Ferenc országos tisztifőorvos az MTI-nek szerdán elmondta: az oltással kapcsolatban a gyártói felelősség érvényesül, az orvosra elsősorban a beadás kapcsán felmerülő felelősség hárul. „Az oltóanyag minőségével kapcsolatos felelősség nem terheli az oltást beadó orvost” – tette hozzá.

Az Egészségügyi Minisztérium az MTI megkeresésére pénteken közölte: a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendelet egyértelműen fogalmaz. Eszerint a háziorvos feladatai közé tartozik a járványügyi érdekből végzett védőoltások beadása is, tekintet nélkül arra hogy az kötelező vagy sem. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottak száma szerinti finanszírozásban részesül, amelynek a részét képezi a járványügyi érdekből kötelező feladatként elvégzett védőoltások beadása is.

A minisztérium hozzátette: felmérik, hogy milyen többletköltséggel jár az oltás beadása, és gondolkodnak a többletfinanszírozás lehetőségén.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai rendkívüli ülésén Székely Tamás egészségügyi miniszter arra a kérdésre, hogy ki fogja beoltani azokat, akik ezt kérik, azt válaszolta: a háziorvosok, a foglalkozás-egészségügyi és az iskolaorvosok, de valószínűleg lehetőség lesz arra is, hogy például a háziorvosi asszisztencia adja be a vakcinát.

MTI