Nincs idő nosztalgiázásra

Ahhoz, hogy valaki sikeres gyógyszerész legyen, ma már nem elég a szakértelem; gazdasági, jogi és marketingismeretek és persze folyamatos alkalmazkodás nélkül ez már szinte lehetetlen. A másfél évvel ezelőtt hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény ugyanis valódi piaci viszonyokat teremtett – és ehhez igazodni kell.

Drogériákban, benzinkutaknál, postahivatalokban, élelmiszer- és vegyiáru-boltokban, gyógyászati segédeszközöket kínáló üzletekben, összesen több mint hatszáz, ÁNTSZ-engedéllyel rendelkező helyen vásárolhatunk ma már vény nélkül kapható patikaszereket. Az árusítóhelyek körülbelül 80 százaléka vidéken található. Mintegy 420-féle készítmény kapható, olyanok, amelyeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszertáron kívül is forgalmazhatónak ítélt, mivel alkalmazásuk esetén az öndiagnózis egyértelműen felállítható, a tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, veszélyességük, mellékhatásuk pedig még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy.
  A patikán kívüli gyógyszerforgalmazás nem rövidítette meg túlságosan a hagyományos elárusítóhelyeket; mert bár a gyógyszerészek kezdettől fogva tiltakoztak az új gyakorlat ellen, végül is minimális bevételtől estek csak el, hisz a gyógyszertáron kívüli forgalom nem éri el az összvolumen 1 százalékát. A 2006 végén elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyszerészeket érintő rendelkezései közül így aztán nem is ez okozta a legnagyobb traumát.

A valódi konkurencia

A kormány ugyancsak másfél évvel ezelőtt liberalizálta a gyógyszerpiacot, megkönnyítve a patikaalapítás feltételeit, feloldotta a gyógyszertárak korábbi területi monopolhelyzetét, és versenyhelyzetbe hozta a gyógyszer-kiskereskedelem szereplőit. A törvény hatályba lépése óta 240 új közforgalmú gyógyszertár kezdte meg működését. Az is igaz azonban, hogy a mennyiségi fejlődés nem járt feltétlenül a szolgáltatás minőségének javulásával: az újonnan nyílt patikák közül ugyanis csak kettő vállalta a 24 órás nyitva tartást, a többségük ehelyett az internetes vásárlás lehetőségének biztosítására tett ígéretet. Székely Tamás egészségügyi miniszter hivatalába lépése után nem sokkal be is jelentette: felkérte az országos tiszti főorvost, hogy ellenőrizze az új patikák vállalásait.
  És bár a tárcavezető azt is megígérte a gyógyszerészeknek, hogy felülvizsgálják a patikaliberalizációt, szakértők szerint valószínűtlen, hogy a már működési engedélyt kapott új gyógyszertárak komoly retorziókra számíthatnak, és az is, hogy radikálisan változtatnának a jogszabályon. Vagyis a konkurenciaharc várhatóan tovább erősödik. Márpedig a vevőkért, vagyis a bevételekért már most is nagy küzdelmek folynak. A patikákban is megjelentek az akciók, a bemutatók, szabadpolcos gyógyszertárak alakultak, ahol a vásárlók szabadon válogathatnak, és a választáshoz szaktanácsot kapnak. A versengés a fővárosban és a nagyobb városokban a legszembetűnőbb, de azoknak, akik nem akarnak versenyhátrányba kerülni, lépniük kell.

Előre kell menekülni

Nincs idő nosztalgiázásra, előre kell menekülni – vallja Simon Kiss Gábor. A Semmelweis Egyetem docense, a Simon Patika tulajdonosa ma főleg marketing- és kommunikációs ismereteket ad át – kollégáinak. Merthogy a vevők megtartásához immár erre is szükség van – nem elég a szép környezet, az egyre több helyen használatos, reklámozásra is alkalmas hívórendszer, sőt a szakértelem sem.
  A gyógyszerészeknek nagy szükségük van a kommunikáció fejlesztésére, az empátiás képesség és a kommunikációs érzékenység fokozására – mondja Simon Kiss Gábor. Már az egyetemi képzés során is, kiváltképpen azonban a posztgraduális képzésben. A betegek személyes törődést várnak, amit nem minden esetben és nem mindenütt kapnak meg. Nemzetközi szinten egyre inkább előtérbe kerül az a meggyőződés, hogy ha a beteg nem működik együtt, azért nem is annyira ő maga, sokkal inkább az őt kezelő orvos, illetve a gyógyszerész rossz kommunikációs képessége okolható. A jelenlegi magyarországi helyzetben, amikor már csak az nem árusít gyógyszert, aki nem akar, ebben vehetjük fel leginkább a versenyt a konkurenciával – állítja.
  Hogy mindez mennyire komoly, jelzi: a Béres Egészségtár Kft. a tavaszi siófoki gyógyszerészkonferencián értékesítési és marketingképzés-sorozatot hirdetett meg gyógyszerészek és az expediáló személyzet számára. De a cég más módon is igyekszik segíteni a gyógyszertárak versenyképességének javítását: hitelkonstrukciókat nyújt a készletfeltöltéshez, illetve a patikák belső arculatának átalakításához, fogyasztóbarátabb értékesítési felületek kialakításához – nyitott polcokat, önkiszolgáló rendszereket, fitotékasarkokat, vitrineket értékesít. Simon Kiss Gábor ezzel együtt hangsúlyozza: bár a marketingszemlélet elsajátítása és alkalmazása ma már nélkülözhetetlen a gyógyszertárak működtetésében, ez nem jelenti azt, hogy elfogadják a verseny mindenhatóságának elvét. A gyógyszertár az egészségügyi ellátórendszer része, annak ellenére, hogy kereskedelmi jelleggel működik – mutat rá.

A gyógyszertár mint egészségcentrum

A gyógyszertár egészségügyi jellegét igyekeznek kiaknázni és erősíteni azok a patikusok, akik csatlakoznak a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) együttműködésén alapuló gyógyszerészi gondozási programhoz. Napjainkra közel hatszázra tehető a hipertónia, a diabétesz, a dyslipidaemia és a metabolikus szindróma programokban részt vevő patikák (köztük újak) száma – tudjuk meg Samu Antaltól, a MOSZ alelnökétől. Ők azok, akik részt vettek az említett szervezetek által indított továbbképzéseken, elmélyítették klinikai ismereteiket, és így már ÁNTSZengedély birtokában folytathatják a gondozást. A lényeg nem az akciókon, kampányokon van; az a célunk, hogy kollégáink folyamatos gondozást végezzenek – emeli ki Samu Antal.
  Ezt mutatja az is, hogy a három érintett szervezet 2007 végén megalakította a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságát, amelynek éppen e gyakorlat széles körű elterjesztése, koordinálása, a szolgáltatások egységes módszertanának és programjainak kidolgozása, értékelése, továbbá az ehhez szükséges költségtakarékos továbbképzések biztosítása a feladata. A testület készítette elő az MGYK, az MGYT és a MOSZ, valamint a szaktárca és az ÁNTSZ együttműködésével a gyógyszerészi gondozás rendelettervezetének szakmai koncepcióját is. Addig ideiglenes jelleggel, ez év szeptember végéig érvényesek az erre kiadott ÁNTSZ-engedélyek – mondja a MOSZ alelnöke.
  A gyógyszerészi gondozás magában foglalja mindazt, amit eddig is megtettek a szakemberek: a betegek felvilágosítását a gyógyszerek alkalmazásáról, a készítmények szedésének együttes hatásáról. De számos újdonságot is jelent: aktív részvételt a megelőzésben, egészségügyi szűréseket és a kiszűrt betegek szakorvoshoz irányítását, és amiről Simon Kiss Gábor beszélt, vagyis a gyógyszert szedők együttműködésének javítását. A patikusok, igazodva az új helyzethez, módosították a régi szlogent is, és ma már ezt igyekeznek népszerűsíteni: „Bárhol szerezte be gyógyszerét, kérdezze meg gyógyszerészét!”

Sok lúd disznót győz?

„Túlélési stratégiát kell kidolgoznunk, s szorosan összezárni a sorokat” – ezt mondta a Pharmanet portálnak adott interjújában Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke. Jó példával szolgál erre a Gyöngy Patika hálózat, a hazai magángyógyszertárak Hungaropharmán keresztüli együttműködési rendszere. A hálózat egyik alapítója Simon Kiss Gábor, aki ily módon is bizonyítja, hogy a gyakorlatban is igyekszik megvalósítani, amiről beszél. Az országban található mintegy félezer Gyöngy Patika a tanácsadás mellett kedvezményeket, egészségprogramot biztosít az oda betérőknek. Az egységes megjelenés a marketingtevékenységet is segíti, miként a Szimpatikák esetében, amelyek csak a beszállítóban és így a havonta kedvezményesen kínált gyógyszerválasztékban térnek el a Gyöngy Patikáktól.