Nimfák a Római Strandfürdőben

A múzeum programszervezőjének tájékoztatása szerint az érdeklődők a természet szépségeit megtestesítő mitológiai alakok, azaz a nimfák előtt tiszteleghetnek, betekintést nyerhetnek a római egészség- és szépségápolás titkaiba, idegenvezető segítségével tehetnek sétát a mai Római Strandfürdő területén álló "szent ligetben", amelyet öreg platánok, falcsonkok, kőemlékek, maradványok és gyönyörűen csobogó vizek népesítenek be.
Lengyelné Kurucz Katalin emlékezetett arra, hogy a rómaiaknál az ünnepek mindig növény, bor vagy kisebb állatok feláldozásával kezdődtek. A szombati program ennek megfelelően az egyik forrásnál a Térszínház színészeinek áldozatbemutatásával indul: a főpap és az őt kiszolgáló személyzet füstölők mellett végzett vallásos szertartása alatt ritmusos, kántáló eredeti imaszöveg hangzik el, végül a forrás vizébe kerülnek a nimfáknak szánt "áldozati" virágok.
A strand egyik medencéjébe merülve a vízi régészetet mutatja be Tóth J. Attila régész és búvárcsapata; a gyakorlati bemutatót izgalmas beszélgetés követi majd a Dunában és a Tiszában talált kincsekről, a vízi ásatásokról és minden egyébről, ami a látogatókat érdekli.
Nimfának és szatírnak is beöltözhet a vállalkozó kedvű közönség, hiszen a szervezők külön ruhakollekcióval készülnek az estére: fel lehet próbálni majd a zöld erdei nimfa ruháját a hozzá való koszorúval, valamint a kék vízi nimfa öltözékét, amelyhez kis korsó jár. Az ördögforma, fa mögül leselkedő szatírok csuhaszerű gúnyáját a pánsíp egészíti ki, amelyet el is készíthetnek a helyszínen az ügyesebb kezű látogatók.
A kézműves foglalkozáson szappanból alkotják az oltárkövet, az orvosi szelence és a pánsíp készítése mellett a kútház makettjének megvalósítása is igazi élményt jelenthet a szórakozni vágyóknak. A kútházakat, amelyekben oltár és agyagkád is volt, a rómaiak forrás fölé építették, így valósíthatták meg csöveken keresztül egy nagy vízvezetékrendszer kialakítását - tette hozzá a programszervező.
Nimfa-meséket is láthat a közönség a Térszínház művészeinek jóvoltából; a Kovács J. István rendező által válogatott Vergilius-, Ovidius- és Homérosz-versekben faunok, nimfák és pásztorok, Zeusz, Héra és Atlasz elevenedik meg öt jeleneten keresztül. Az egyik történetben például Pán kerget egy nimfát, aki arra kéri a folyót, segítsen neki menekülésében; a folyó náddá változtatja, s Pán, hogy megőrizze a lány emlékét, egy nádszálból pánsípot farag magának, amelyet az előadás végén megszólaltat.
A programot színesítik még az antik irodalom tisztálkodással, vízzel, fürdőzéssel kapcsolatos gyöngyszemei Halmágyi Sándor színművész tolmácsolásában, de gyógynövény-bemutató és masszázs is várja a látogatókat este 7 órától.

MTI