Népszámlálás: 1,7 millióan élnek tartós betegséggel
Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki a népszámlálás során.
Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki, akiknek 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal – derült ki a többi között azon a sajtótájékoztatón, amelyen a 2022-es népszámlálás végleges adatait ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke.
Kincses Áron azt mondta, jelentősen növekedett a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt folyamatosan átrendeződik a munkaerőpiac. A magyar lakosságnak a tizenegy évvel korábbinál jelentősen magasabb szintű az idegennyelv-ismerete, az iskolai végzettsége és a digitális jártassága.
Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője a legfontosabb eredményeket ismertette: a népszámlálás végleges adatai szerint Magyarország népessége 9 603 634 fő volt. Az előző, 2011-es népszámlálás óta a lakosság száma 334 ezerrel csökkent. A demográfiai folyamatok következtében tavaly 1000 férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték. A lakosság 21 százaléka – mintegy 2 millió ember – időskorú, 65 éves vagy annál idősebb. Jól jelzi az idősödő korstruktúrát, hogy a 65 évesnél idősebbek száma 42 százalékkal meghaladja a 15 év alattiakét. Elmondta, a legidősebb lakosságú település a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte, ahol 9-en laknak, közülük 6-an időskorúak.
A házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében pedig 8-ról 12 százalékra emelkedett, a lakosság harmada viszont soha nem élt házasságban. Az 50 év alatti férfiak 62 százaléka nőtlen, az ilyen korú nőknek pedig az 57 százaléka hajadon volt tavaly.
Az iskolai végzettséggel kapcsolatos eredményeket ismertetve Kovács Marcell elmondta, 2022 októberében a felnőtt lakosság harmada rendelkezett érettségivel, további 22 százalék pedig diplomás volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest. A "legiskolázottabb" helyek közé sorolta a főváros I., II., és XII. kerületét, ahol jóval 60 százalék feletti a diplomások aránya. Ez az adat a Budapest agglomerációjába tartozó Telkin is meghaladja a 60 százalékot.
Magyarországon jóval többen dolgoztak 2022-ben, mint tizenegy évvel korábban: a foglalkoztatottak száma 2011-ben 3,9 millió, 2022-ben 4,7 millió volt. A népesség 49 százaléka volt foglalkoztatott 2022-ben. A nyugdíjas inaktív keresők és a többségükben gyermekkorú eltartottak aránya 48 százalékra csökkent, továbbá jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, tavaly 237 ezer ember volt munkanélküli. A fővárosban, annak környékén, valamint a nyugati és az északnyugati országrészben nagyon sok a foglalkoztatott, jellemzően az ország északkeleti és délnyugati részén, valamint a községekben az országos átlag alatt marad az arányuk. A projektvezető hozzátette: a foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozott 2022-ben. A munkanélküliek aránya Északkelet-Magyarországon, Délnyugat-Magyarországon, főleg az aprófalvas területeken helyenként a 10 százalékot is meghaladja.
A 2022. őszi népszámlálás volt a 16. Magyarországon, és az első, amely "papírmentes", teljes egészében digitalizált volt. A digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen rövidült: nyolcvan nappal a népszámlálás befejezését követően, 2023 februárjában már közölték az előzetes adatokat, most pedig, a 2022-es népszámlálás lezárulta után mindössze tíz hónappal már a végleges adatokat mutatják be.
Az adatok feltöltése kedden megkezdődik, a részletes adatok a KSH honlapján, a népszámlálás tájékoztatási adatbázisában egyéni igények szerint lesznek lekérdezhetők.
