Nemzetközi lapok számolnak be Vizi E. Szilveszterék eredményeiről
A gyógyszerkutatások és terápia új lehetőségeit tárják fel a Vizi E. Szilveszter akadémikus által vezetett kutatócsoport új eredményei, amelyek a Neurochemistry International és a Nature Methods című tekintélyes folyóiratokban láttak napvilágot januárban.
"A Neurochemistry International című folyóiratban ismertetjük azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyekben PhD-hallgatókkal egy antidepresszáns készítmény szelektív, az idegsejtek pusztulását gátló hatását vizsgáltuk. Azt fedeztük fel, hogy a forgalomban lévő fluoxetin a stroke (agyi érkatasztrófa) után is alkalmazható, ugyanis gátolja a neurotoxicitásért, az idegsejtek pusztulásért felelős NMDA-receptor hatását. Ezáltal mérséklődik egy serkentő vegyület, a glutaminsav hatása, ami a kalciumkoncentráció csökkenését vonja maga után a neuronokban, és ily módon korlátozza az idegsejt-elhalást. A készítmény elősegíti az agyvérzés utáni motoros funkció helyreállítását is" – húzta alá az akadémikus, hozzáfűzve, hogy az elgondolás annyira új volt, hogy csupán a negyedik folyóirat fogadta el közlésre.
"Ennek viszont az lett az következménye, hogy velünk egy időben amerikai klinikán már ilyen célból próbálják ki ezt a gyógyszert. Mi bejelentettünk szabadalmat a készítménynek erre a hatására, amelyet valószínűleg nem tudunk majd érvényesíteni, mert már a gyakorlatban mások ezt megpróbálták. Azonban immár tudományosan is alá van támasztva, hogy miért lehet és miért kell ezt az antidepresszáns vegyületet agyvérzés után alkalmazni.
Felhasználási területe egyelőre még nyitott, de meggyőződésem, hogy nagyon sokrétű lesz. Ez az egészségügyi ellátás szempontjából igen fontos, mert az ilyen megbetegedésekre nincs gyógyszer" – emelte ki a Széchenyi-díjas agykutató.
Mint rámutatott, a kutatásokat elősegítette az az eljárás, amelynek alkalmazási eredményeit a Nature Methodsban mutatta most be kutatócsoportjával.
"Arról számoltunk be, hogy in vivo, vagyis az élő szervezetben, állatkísérletekben miként tudjuk vizsgálni az idegsejtek, a neuronok működését" – hangsúlyozta az akadémikus. Ismertetése szerint az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) 2000-ben kezdődtek a kutatások néhány tehetséges fiatal bevonásával, akik tökéletesítették az Egyesült Államokban kidolgozott kétdimenziós technikát, a két-foton pásztázó mikroszkópot, háromdimenzióssá fejlesztve az eljárást. A fejlesztéseket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé, a munka oroszlánrészét "az igen tehetséges" Rózsa Balázs orvos és fizikus végezte, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter "kitűnő informatikusként és szoftverkészítőként" jellemzett.
A technika lényege, hogy az idegsejteket feltöltik festékanyaggal, amelyből az átmenő lézersugár fényreakciót vált ki, ami mérhető. A rendszer a másodperc ezredrésze alatt képes akár egyetlen idegsejtben felfedni az ingerlésre adott válaszokat.
"Az agyi funkciók megértése olyan módszereket igényel, amelyek lehetővé teszik a neuronok aktivitásának mérését az idegrendszer különböző részein. Ám egyetlen neuronon belül is, az idegsejt különböző szegmenseiben az aktivitás különbözőképpen változik térben és időben. Tehát ahhoz, hogy megértsük a neuronok működését, ezt egyszerre kell az idegsejt több helyén mérni. Eddig sok millió, sok milliárd idegsejt működéséből vontunk le következtetéseket, de ezek nem egyfajta neuronok voltak. Ezzel az eljárással viszont egyetlen idegsejttel tudunk dolgozni, pontosan megmérve, hogy például a kalciumszint hogyan változik, és mennyi idő alatt. Ez a rendkívül érzékeny módszer néhány milliszekundum alatt, tehát az elektromos jelenségekkel azonos időben tudja a változásokat regisztrálni" – fejtette ki a tudós.
Az eljárás elsősorban gyógyszerkutatásokban nyerhet alkalmazást. A módszer segítségével pontosan feltérképezhetők, hogy a gyógyszermolekula miként hat a vizsgált idegsejtre, milyenek az esetleges mellékhatások.
"Tavaly az amerikai akadémia lapjában, a PNAS-ban jelent meg egy cikkünk, a mostani tanulmány pedig már arról számol be, hogy in vivo körülmények között is tudjuk vizsgálni az idegsejtek működését. Ennek beláthatatlan lehetőségei lesznek a jövőben, hiszen most már nemcsak egy-egy izolált agyszelet-preparátumban, hanem in situ, természetes környezetében lehet vizsgálni a gyógyszerek hatását" – összegezte Vizi E. Szilveszter.
