hirdetés
hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

Nem túl szigorúak az EU élelmiszerjelölési törvényei

Az Európai Unió parlamentje szerdán szavazott az élelmiszerjelölési szabályokról; a cél az Európában drámaian gyakori kövérség elleni küzdelem volt.

A strasbourgi szavazás során elfogadták azt a javaslatot, amely szerint az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán kell feltüntetni az energia-, a só-, a cukor- és a zsírtartalmat, valamint a hozzáadott fehérje, a telítetlen zsírok és rostok mennyiségét is. Kötelezővé tették emellett, hogy a húsokon, a tejtermékeken, a gyümölcsökön és a zöldségeken, valamint a húst vagy halat tartalmazó feldolgozott termékeken a csomagoláson olvasható legyen, hogy melyik országból származnak ezek a termékek – az ellenzők protekcionistának nevezték ezt a szabályt.
Elvetették viszont – feltehetően az élelmiszeripar aktív lobbizásának köszönhetően – a már sokszor felmerült „forgalmi lámpa” jelzések kötelezővé tételét bizonyos élelmiszereken (pl. az üdítőitalokon) elvetették. Ez a jelzésrendszer az átlagos fogyasztó számára is könnyen átláthatóan, piros, sárga és zöld színkódokkal jelezné az élelmiszer relatív energia-, só-, cukor- és zsírtartalmát. A Corporate Europe Observatory fogyasztói kampánycsoport szerint az élelmiszeripar több mint egymillárd eurót (1,23 milliárdot) költött a „forgalmi lámpa” jelzés elleni küzdelemre.
Nem határozták meg az EU-s képviselők azt sem, hogy a feltüntetett adatokat mekkora betűkkel írják és pontosan hol helyezzék el a csomagoláson, csupán azt fogalmazták meg, hogy az adatoknak „jól olvashatóknak” kell lenniük. Emellett az alkoholos italokra nem vonatkoznak az élelmiszerjelölési szabályok.
A fenti szabályozás egyben azt jelenti, hogy az egyes országok sem követelhetik meg a forgalmazóktól szigorúbb szabályok betartását, azaz nem tehetik például kötelezővé az országon belül a „forgalmi lámpa” jelzéseket. A „forgalmi lámpa” jelzéseket Nagy-Britannia Food Standards Agency-je dolgozta ki, és számos hatalmas angol forgalmazó alkalmazza is őket, például a  J Sainsbury és a Marks and Spencer; a Tesco és mások viszont nem vezették be. Egyelőre nem világos, még az EU vezető tisztviselői számára sem, hogy meg kell-e szüntetni Nagy-Britanniában „forgalmi lámpa” jelzéseket.
A most elfogadott szabályozást 2008-ban javasolták, de véglegesítése 2012 előtt nem várható, és ezután a forgalmazók még legalább három évet kapnak arra, hogy eleget tegyenek a szabályoknak.

A strasbourgi szavazás során elfogadták azt a javaslatot, amely szerint az élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán kell feltüntetni az energia-, a só-, a cukor- és a zsírtartalmat, valamint a hozzáadott fehérje, a telítetlen zsírok és rostok mennyiségét is. Kötelezővé tették emellett, hogy a húsokon, a tejtermékeken, a gyümölcsökön és a zöldségeken, valamint a húst vagy halat tartalmazó feldolgozott termékeken a csomagoláson olvasható legyen, hogy melyik országból származnak ezek a termékek – az ellenzők protekcionistának nevezték ezt a szabályt.

Elvetették viszont – feltehetően az élelmiszeripar aktív lobbizásának köszönhetően – a már sokszor felmerült „forgalmi lámpa” jelzések kötelezővé tételét bizonyos élelmiszereken (pl. az üdítőitalokon). Ez a jelzésrendszer az átlagos fogyasztó számára is könnyen átláthatóan, piros, sárga és zöld színkódokkal jelezné az élelmiszer relatív energia-, só-, cukor- és zsírtartalmát. A Corporate Europe Observatory fogyasztói kampánycsoport szerint az élelmiszeripar több mint egymillárd eurót (1,23 milliárdot) költött a „forgalmi lámpa” jelzés elleni küzdelemre.

Nem határozták meg az EU-s képviselők azt sem, hogy a feltüntetett adatokat mekkora betűkkel írják és pontosan hol helyezzék el a csomagoláson, csupán azt fogalmazták meg, hogy az adatoknak „jól olvashatóknak” kell lenniük. Emellett az alkoholos italokra nem vonatkoznak az élelmiszerjelölési szabályok.

A fenti szabályozás egyben azt jelenti, hogy az egyes országok sem követelhetik meg a forgalmazóktól szigorúbb szabályok betartását, azaz nem tehetik például kötelezővé az országon belül a „forgalmi lámpa” jelzéseket. Ezeket a jelzéseket Nagy-Britannia Food Standards Agency-je dolgozta ki, és számos hatalmas angol forgalmazó alkalmazza is őket, például a  J Sainsbury és a Marks and Spencer; a Tesco és mások viszont nem vezették be. Egyelőre nem világos, még az EU vezető tisztviselői számára sem, hogy meg kell-e majd szüntetni Nagy-Britanniában a „forgalmi lámpa” jelzéseket.

A most elfogadott szabályozást 2008-ban javasolták, de véglegesítése 2012 előtt nem várható, és ezután a forgalmazók még legalább három évet kapnak arra, hogy eleget tegyenek a szabályoknak.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Reuters)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés