Nem tudni, mennyi károsodást okozott az oltás Magyarországon
Covid-oltás okozta maradandó károsodásra vonatkozó magyar adatokat hivatalosan publikált statisztikában még Rusvai Miklós virológus sem látott, amit nagyon hiányol is, írja az Economx.
Alacsony arányban ugyan, de a német hatóságok elismerték: számos esetben bizonyítottan van összefüggés a Covid-elleni oltások és bizonyos megbetegedések között. Magyarországon nem vezetnek ilyen statisztikát, és becslés sincs a látenciára. Egyetlen orvosi beavatkozás sem teljesen kockázatmentes. A vakcinázás a viszonylag biztonságosabb, alacsonyabb kockázatú beavatkozások közé tartozik, ezzel együtt, bizonyos esetekben felléphetnek nem kívánatos reakciók – magyarázta az Economxnek Rusvai Miklós, hozzátéve: ezeket hivatalosan nem is mellékhatásoknak hívják, hanem oltást követő nemkívánatos eseményeknek (OKNE).
A virológus kitért arra is, hogy a németországi tanulmányban a közel 65 millió beoltottból 12 ezer jelentett ilyen nem kívánatos eseményt, ami jóval kevesebb, mint az oltottak egy százaléka. Tovább árnyalja a képet, hogy eddig mindössze ötszáz embernél ismerték el, hogy a megbetegedése összefüggés állhat a koronavírus-elleni oltásával. Rusvai Miklós ugyanakkor készséggel elismerte azt is, hogy egyelőre nincs becslés a látenciára. Az a helyes, ha minden esetben, amikor egyáltalán felmerül bennünk, hogy összefüggés lehet a valamilyen állapotváltozásunk és az oltás között, akkor ezt a lehetőséget fel kell vetni az orvosnak – hangsúlyozta a szakértő.
Magyarországon 4,5 millió embert oltottak be, és teljesen természetes, hogy aki oltva van, az előbb-utóbb, de biztos hogy beteg lesz. De vajon, ha két és fél éve kaptam oltást, és most kezdett el zúgni a fülem, vagy most lettem cukorbeteg, akkor mondhatom-e, hogy az az Covid-elleni oltás következménye?, vetette fel a virológus. Szerinte erre a kérdésre kapásból azt kell mondani, hogy nem. Ugyanakkor a statisztikai adatokból hosszú távon kiderülhetnek ilyen összefüggések. Akár évekkel a világjárvány után növekedhet például a figyelemhiányos gyerekek száma, akik ugyan oltásban nem részesültek, de a Covid-on átestek, vagy előfordulhat, hogy a Covid-oltásban átesett felnőttek között nagyobb arányban jelentkezik majd a depresszió. A szakértő szerint ez ugyanolyan, mint a dohányzás és a daganatos megbetegedések közötti összefüggés, lehet, hogy évek, vagy évtizedek adathalmozódása kell ahhoz, hogy ezek az összefüggések kiderüljenek.
