Táplálkozás
Nem lesz élelmiszer-jelzőlámpa
2010. március 17. 14:48
Piros, sárga, zöld – pofonegyszerű jelzés lenne arra, hogy melyik élelmiszer mennyit tartalmaz a túlzott mértékű bevitel esetén egészségtelen összetevőkből (cukorból, zsírból). Hiába javasolja azonban a rendszer kötelező bevezetését az orvosi szakma, az Európai Parlament illetékes szakbizottsága elvetette az ötletet.
Az európai gyermekorvosok szövetsége még a sorsdöntőnek minősített szakbizottsági ülés előtt levélben kérte az EP-képviselőket, ne kizárólag a gyártók érdekeit tartsák szem előtt az élelmiszerek tápanyag-tartalmának kötelező feltüntetéséről szóló szavazás során – tudósít a Spiegel Online. A jelzőlámpa-szerű adatközlés általánossá tétele révén többet lehetne tenni a fogyasztók egészségéért, mint a legnagyszerűbb egészségügyi reformmal – értett egyet az orvosok javaslatával Karl Lauterbach, a német szociáldemokrata párt illetékes szakpolitikusa is.
Miről is van szó? Az EP-ben jelenleg zajlik az élelmiszerek beltartalmáról készülő uniós irányelv vitája. Ennek során Renate Sommer német néppárti képviselő a dosszié kezeléséért első számú felelősséget viselő jelentéstevő. A CDU színeiben politizáló Sommer határozottan kiállt a jelzőlámpa-besorolás kötelezővé tétele ellen, s álláspontját végül a szakbizottság többsége is támogatta.
Ehelyett olyan megoldást támogattak, amely csupán számokban kifejezve teszi kötelezővé az élelmiszerek 100 grammjára vetítve az energia-, a zsír-, a telítetlen zsírsav-, a szénhidrát-, a cukor- és sótartalom feltüntetését. Előírnák továbbá a potenciálisan allergizáló anyagok meglétének közlését is. A húsok, a tejtermékek és a gyümölcsök esetében kötelezővé tennék a származási hely megadását. Külön figyelmeztetés rányomtatását írnának elő a génmódosított, illetve a nanorészecskékkek kezelt élelmiszerek csomagolására.
A jelzőlámpa használatát azonban elvetették. Sommer szerint elsősorban azért, mert tudományosan nem igazolható, melyik tápanyag-összetevő milyen mértékű bevitele számít egészségesnek. Nyilván más szénhidrát-mennyiség fogadható el egy naponta több órát edző sportoló, mint egy irodai ülőmunkát végző személy esetében. Arról nem is beszélve, hogy például a bio almalé magas cukortartalmára bizonyosan piros jelölést kapna, míg egy diétás kóla zöldet – ami nyilvánvalóan abszurd helyzet lenne.
Sem az orvosi szakma, sem a fogyasztóvédők nem elégedettek a szavazással. Egy németországi felmérés szerint a megkérdezett szülők több mint 90 százaléka helyesnek tartaná a csomagolási jelzőlámpa feltüntetését. Egyes egészségpolitikusok szerint közvetlen összefüggés létezik az egészségtelen összetevők feltűnő jelzése és a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a cukorbetegség gyakorisága között.
A szakértők szerint elsősorban az alacsonyabb végzettségűek (például a bevándorlók, vagy magyar példánál maradva a cigányok) körében lenne nagy jelentősége a feltűnő jelzésnek, mert ez a társadalmi réteg nem merül el kellően a számszerű adatok tanulmányozásában – és ráadásul a tapasztalatok szerint jelentős részük az átlagnál egyébként is egészségtelenebb életmódot folytat.
