2021. július. 31., szombat - Oszkár.
hirdetés
hirdetés

Nem kell mindig enni

A szakaszos böjtöléshez ébreszt kedvet a BBC nyomán az MTI cikke.

"A böjtölésről mindig azt feltételeztem, hogy kellemetlen dolog, és korántsem látni, hogy milyen haszna lehet hosszabb távon. Így amikor felkértek arra, hogy készítsek dokumentumfilmet, amelyben magamon próbálom ki, hogy mi történik, ha nem eszem, nem nagyon örültem. Biztosra vettem ugyanis, hogy nem lesz benne sok örömöm" - Michael Mosley, a BBC tudományos szakírója ezzel az önvallomással vezette be a váltakozó, a rendes táplálkozási napok közé beiktatott, de megfelelően ellenőrzött koplalással járó előnyöket ismertető írását a brit média portálján. Mint elárulta, végül azért szánta rá magát a kísérletre, mert a szerkesztő biztosította, hogy új tudományról van szó, amelynek eredményeit saját testén is megtapasztalhatja majd.

"Nem elég erős az akaratom ahhoz, hogy hosszabb időn át képes legyek böjtölni, de rendkívül érdekelt az, hogy miért hosszabbíthatja meg az életet, ha kevesebbet eszünk. Kiváltképpen azért izgatott, mert a tudósok szerint az előnyök fájdalom vagy kínlódás nélkül is elérhetők" - fejtette ki személyes indokait a szakíró.

Azt, hogy miként öregszünk, az ember génjei határozzák meg, és ezzel kapcsolatban nem sokat lehet tenni. A kalóriakorlátozás - a jó, de nem bőséges étkezés - egyike annak a néhány dolognak, amelyről kitűnt, hogy növelheti a várható élettartamot, legalábbis az állatoknál. Az már 1930 óta ismert, hogy például az egerek jóval tovább élnek, ha kalóriában szegény, de tápláló anyagokban gazdag étrendre fogják őket. Mind több bizonyíték van arra is, hogy ez a majmokra is érvényes lehet.

Az utóbbi években zajló étrendi vizsgálatok egyik területe a váltakozó napokon történő böjtölés, angol betűszóval az ADF. Ez az étkezési forma azt jelenti, hogy az egyik napon tetszés szerint táplálkozunk, a másikon nagy mértékben visszafogott, 600-nál kevesebb kalóriát tartalmazó étrendet tartunk be. Meglepő módon úgy tűnik, hogy egyáltalán nem számít, mit eszünk a nem böjtölő napokon.

Krista Varady nyolc héten át követte két különböző, túlsúlyos betegekből álló csoport ADF-diétáját az Illinois-i Egyetemen. "Ha betartották a böjti napokat, a szív- és érbetegségi betegségek kockázata szempontjából közömbösnek tűnt, hogy a nem böjtös napokon alacsony- vagy magas zsírtartalmú ételeket fogyasztottak az érintettek" - magyarázta a BBC-nek.

Michael Mosley úgy érezte, hogy nem lenne képes az ADF-előírások betartására, ezért a könnyebb, 5:2-es változatot választotta. Ennél a kúránál az ember öt napon át normálisan táplálkozik, két napon pedig nők esetében 500, férfiak esetében 600 kalóriát fogyaszt.
    
A szakíró kikísérletezte, hogy böjti napjain a legjobb étrend egy könnyű reggeli (rántotta, vékony sonkaszelet, sok fekete tea - összesen mintegy 300 kalória), sok víz és füvekből készült tea napközben, este pedig egy könnyű vacsora (roston sült hal sok zöldséggel).  A táplálkozási napokon ugyanazt ette, amit máskor szokott, és nem érezte szükségét annak, hogy hozzátegyen. Öt héten át tartotta magát ehhez az étrendhez, ezalatt több mint hat kilót fogyott, és közben javult vérének cukor- és koleszterinszintje. Ebből arra következtetett, hogy ha képes lenne állandósítani ezt a táplálkozási gyakorlatot, jelentősen csökkenne annak kockázata, hogy olyan öregkori betegsége alakul ki nála, mint a rák vagy a diabétesz.

A jelenlegi orvosi álláspont szerint a böjtölés előnyei nem bizonyíthatók, és aki mégis böjtölésre adja a fejét, jobban teszi, ha szakklinikán vagy orvosi felügyelet alatt koplal, mivel az – különösen terheseknél, cukorbetegeknél – veszélyes is lehet.

(forrás: MTI)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes.

Mindenkinek jár az emberhez méltó élet. Ezért küzd a fővárosban hat bátor nő, akik sorstársaik helyett is harcolnak súlyos-halmozott fogyatékossággal élő gyermekeikért, és saját magukért.