Nem döntött az AB magánnyugdíj-ügyben (Frissítve!)
Nem döntött szerdán az Alkotmánybíróság (AB) a magán-nyugdíjpénztári beadványokról. Az MTI úgy tudja, az idén már nem tart több teljes ülést a testület.
A társadalombiztosítási nyugellátásáról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sereg András, a testület szóvivője még tavaly februárban azt közölte az MTI-vel, hogy 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt.
Az Országgyűlés még 2010 decemberében döntött a nyugdíjrendszer átalakításáról. Az akkori döntés értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak az idén január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. A jogszabály kimondta azt is, hogy aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és ettől az időponttól nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.
Az Országgyűlés múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül.
Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, azt önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.
A parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt – vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését – arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.
A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.
Az MSZP szerint az AB egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásához, így osztozik az ezért viselt felelősségben is. Korózs Lajos, a szocialisták elnökségi tagja szerdán akkor tartott sajtótájékoztatót, amikor még nem érkezett hír a testület nem-döntéséről.
Az MSZP-s politikus szerint, ha a testület úgy dönt, hogy nem jár állami nyugdíj annak a több mint százezer magán-nyugdíjpénztári tagnak, akitől levonják a járulékot, az MSZP az érintettek képviselőivel együtt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. De ellenkező döntés esetén is vegyesek lesznek a szocialisták érzései, mivel az AB egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló nyugdíjrendszer szétveréséhez – vélekedett.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a gazdasági stabilitási törvény elfogadása után – amely garantálja a magánpénztártagok állami nyugdíját, mivel az általuk fizetett járulék a jövőben az állami nyugdíjkasszába kerül – van-e jelentősége az AB döntésének, Korózs Lajosnak azt mondta: feltétlenül, az új szabályozás részletei ugyanis még nem ismertek, így például az sem, hogy aki korábban fenntartotta magán-nyugdíjpénztári tagságát, most változatlan feltételek mellett léphet-e vissza az állami nyugdíjrendszerbe.
