Nem a betegség miatt

Az MTI annak kapcsán kérdezte a BÁH főigazgatóját, hogy az Európai AIDS Kezelési Csoport (EATG) közlése szerint hét nemzet - Brunei, Omán, Katar, Szudán, Dél-Korea, Egyesült Arab Emirátusok és Jemen - tiltja meg a HIV-fertőzöttek belépését az országukba, és körülbelül 30 állam - köztük Magyarország, Észak-Korea, Szingapúr, Tajvan, Egyiptom, Srí Lanka és Oroszország - pedig kiutasítja azokat a külföldieket, akiknek szervezetében megtalálják a vírust.
Végh Zsuzsanna elmondta: harmadik országból származók esetében az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja a tartózkodási engedély kiadását, a már kiadott engedély meghosszabbítását vagy vissza is vonhatja a kiadott tartózkodási engedélyt, ha a külföldi közegészségügyet veszélyeztető betegségben szenved és nem veti alá magát a kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak.
A közegészségügyet veszélyeztető betegségeket és kórokozó hordozó állapotokat egy 2007-es egészségügyi miniszteri rendelet határozza meg. Eszerint ilyennek minősül a tuberkulózis (tbc), a HIV-fertőzés, a luesz, a hastífusz és paratífusz baktériumhordozó állapota valamint a hepatitis B.
Tehát nem azért utasíthatják ki az országból, mert beteg, hanem mert megsérti az egészségügyi előírásokat, ezáltal tartózkodása veszélyezteti vagy sérti a közegészségügyet - hangsúlyozta a főigazgató. Hozzátette: tudomása szerint idén még nem volt ilyen és a korábbi években is mindössze 1-2 esetben fordult elő, hogy valakit emiatt az ország elhagyására köteleztek volna.
Az uniós állampolgárokkal kapcsolatban megjegyezte: az ő esetükben is lehetőség van a kiutasításra, ha közegészségügyet veszélyeztető betegségben szenvednek és nem vetik alá magukat a szükséges ellátásnak. Mint mondta, egy kivételt megfogalmaz a jogszabály: akkor nem lehet kiutasítani az uniós állampolgárt, ha bizonyíthatóan a Magyarországra érkezését követő három hónap után fertőződött meg.
A kiutasításról az egészségügyi hatóság kezdeményezésére dönt az idegenrendészet. 

 Nem ért egyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője által megfogalmazott kritikával a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója. Végh Zsuzsanna az MTI-nek kategorikusan cáfolta Lloyd Dakin állítását, miszerint a magyarországi menekülttáborokban nem megfelelő az ellátás. Lloyd Dakin, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) regionális képviselője az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, Magyarországon a menekültek csak korlátozottan jutnak hozzá orvosi ellátáshoz, és a táborokban lakók csak kevés zsebpénzt kapnak. Kifogásolta az élelem mennyiségét és minőségét, azt állítva, hogy a menekülttáborokban osztott étel minősége sokszor nem felel meg a speciális diétára szorulók és krónikus betegek igényeinek.

Tiszteletben tartom a Menekültügyi Főbiztosság regionális képviselőjének véleményét és nagyra értékelem azt a tevékenységet, amit a szervezet világszerte a menekültek védelme érdekében kifejt, de a kritikáit túlzónak tartom - jelentette ki Végh Zsuzsanna. Felhívta a figyelmet arra: Magyarország az EU tagjaként, a közösségben megfogalmazott irányelvek alapján, az ország teherbíró képességéhez mérten maximálisan teljesíti a menekültekkel szembeni kötelezettségét.
Az orvosi ellátással kapcsolatban a főigazgató vitatta a regionális képviselő állításait. Mint mondta, a jogszabály szerint a menekültkénti elismerését kérő külföldit, a menekültként elismertet és az oltalmazott státusú külföldit megilleti a térítésmentes háziorvosi ellátás és gyógykezelés, a sürgősségi ellátás, a nőket természetesen a terhesgondozás és szülészeti ellátás, a gyermekeket pedig a kötelező védőoltás. Emellett ezeknek az embereknek a lelki gondozásával is foglalkoznak, elsősorban a civil szervezetek - tette hozzá.
A főigazgató felhívta a figyelmet arra: amennyiben a menedékjogot kérelmező nem rendelkezik lakhatását és megélhetését biztosító vagyonnal vagy jövedelemmel, akkor az eljárás lezárásáig jogosult ellátásokra és támogatásokra. Ezen belül jogosult a befogadó állomáson szállásra, napi háromszori étkezésre, személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközökre, továbbá az évszaknak megfelelő ruházatra, valamint költőpénzre (ennek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százaléka, jelenleg 7.125 forint).
Az étkezést érintő kritikára reagálva megjegyezte: az étkezés menüválasztásos, és a befogadó intézmények maximálisan figyelembe veszik a vallási előírásokat, illetve az életkori sajátosságokat és speciális egészségügyi ellátási igényeket. Mint mondta, sertéshús például elvétve szerepel az étlapon, és például a kisgyermekek, idősek és várandósok egy belső norma alapján megemelt mennyiségű gyümölcsöt és tejet kapnak.
A tolmácsokról szólva Végh Zsuzsanna elmondta: a menedékjogi eljárásban a menedékkérőt a jogszabály alapján megilleti az a jog, hogy anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet szabadon használhassa.
A menekültügyi eljárás kezdetekor a menekültügyi hatóság a kérelmezőt az őt megillető jogokról és kötelezettségekről anyanyelvén írásban tájékoztatja, az ügyfél pedig a meghallgatása során jegyzőkönyvben nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a tolmács személyét, illetve érti-e az általa közvetített tájékoztatást - magyarázta a főigazgató. Hozzátette: a hivatal állandó, gyakorlott tolmácsokkal dolgozik, és a tolmácsok munkáját érintő esteleges panaszokat a bíróság általában megalapozatlannak minősíti.
A főigazgató határozottan cáfolta a regionális képviselő állítását, hogy a befogadó állomások év eleji átszervezése óta romlott volna a magyarországi menekültellátás színvonala.
A befogadó állomások átszervezésének indoka az volt, hogy az év elején megváltozott a jogszabályi környezet, életbe lépett az új menedékjogi törvény. Az új törvény három szakaszba osztotta az eljárást és a táborokat ezen funkciókhoz igazították célszerűségi, hatékonysági megfontolásokból - mondta. Magyarázatként hozzáfűzte: az országba érkező, menekültstátust kérelmező először 15 napot tölt a békéscsabai állomáson, ahol előzetes szűrésen esik át. A 15 nap letelte után Debrecenbe kerül a kérelmező, ahol a menekültügyi hatóság 60 napon belül érdemben dönt a kérelméről. Ezt követően kerülhet sor a jogorvoslati eljárásra, amelynek befejezéséig a kérelmező a befogadó állomás területén tartózkodhat. A menekültként elismertek és a kiegészítő védelemben részesültek (oltalmazottak) ezután a bicskei befogadó állomásra kerülnek, ahol előkészítik társadalmi integrációjukat.

MTI